Századok – 2017
2017 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: A fajvédő párttól a nemzeti radikalizmusig. Bajcsy-Zsilinszky Endre pályaképe 1926 és 1931 között II. rész
BARTHA ÁKOS 657 és nincs is kilátás a javulásra. Szintén ebből a levélből értesülhetünk, hogy az Előörsnek 800 előfizetője volt; ezen felül még 300 példányt tudtak eladni. (Bajcsy-Zsilinszky számításai szerint további 7-800 eladott példányszám kellett volna az önfenntartáshoz.)75 A helyzet Vass József halálával még nehezebbé vált, a lap nyomdáról nyomdára vándorolt, a főszerkesztő pedig – véleményszabadságát féltve – nem akarta az általa támadott érdekeltségek (TÉBE, GYOSZ, nagyvállalatok) támogatását igénybe venni.76 Az egyetlen kiútnak a pártalapítás tűnt. A Nemzeti Radikális Párt előzményei Féja szerint „az úri Magyarország ekkor már tudomásul vette”, hogy Bajcsy-Zsilinszky „bal felé tart, és kíméletlen hatósági erőszakkal ütötte el a mandátumtól” az 1929-es tarpai pótválasztáson.77 Erre az időszaki választásra Gulácsy Dezső egységes párti politikus halála miatt került sor 1929. június 7-én. A lehetőségre egy régi fajvédő barátja, a kerület volt kormánypárti képviselője, Zsirkay János hívta fel Bajcsy-Zsilinszky figyelmét.78 Indulását – mint független képvise lő – az Előörs hasábjain jelentette be május 25-én, épp abban a cikkben, melyben a Klebelsberg neonacionalizmusa miatt elvetett „szociális nacionalizmus” helyett a „nemzeti radikalizmus” mellett tette le a garast. Bajcsy-Zsilinszkyt tehát kevésbé tudatos, hosszasan előkészített döntés, mintsem inkább – egy politikus esetében legalább annyira fontos – praktikus, retorikai szempontok vezérelték a névválasztásban. Ekképp eshetett meg, hogy a felfordulás elkerülését és valamifajta „sima átmenet” szükségességét hirdette nemzeti radikális zászlóbontása alkalmával. 79 Az Előörs beszámolója szerint „a legnagyobb megértéssel, szeretettel és lelkesedéssel” fogadták a politikust Tarpán.80 A támogatottság arányairól és a jelölések körüli taktiká zásokról a Pesti Hirlap tudósított. Eszerint a „választási biztos elfogadta Konkoly-Thege Kálmán hivatalos egységes párti jelölt 1877 ajánlását, dr. Linner Jenő egységes párti jelölt 469 ajánlását és Zsilinszky Endre nemzeti radikálispárti 323 ajánlását. Zsilinszky a szükséges ajánlásokat csak úgy tudta megszerezni, hogy Kutkafalvy Miklós az ő javára visszalépett. Linner Jenő szintén visszalépett a jelöltségtől, hogy a hivatalos egységes párti jelölt esélyeit javítsa. A június 7-én lezajló választáson tehát Konkoly-Thege 75 Országos Széchényi Könyvtár Kézirattár (a továbbiakban: OSZK Kt.) 28. fond. 214. Bajcsy-Zsilinszky Endre – Édesanyjához 1927–1937. (Bp., 1928. máj. 21-i levél.) 76 Talpassy Tibor: A reggel még várat magára. Bp. 1981. 18. 77 Vö. Féja Géza: Szabadcsapat. Életregény. Bp. 1965. 218. 78 Ruszoly József: Derecske és Tarpa: Bajcsy Zsilinszky Endre választási küzdelmeinek történetéhez 2. Napjaink 25. (1986) 8. sz. 23–27. 79 vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: Nemzeti radikalizmus. Előörs, 1929. máj 25. 1–3. 80 Az Előörs felelős szerkesztője a tarpai választó kerületben. Előörs, 1929. június 1. 8. Vö. Vigh Károly: Bajcsy-Zsilinszky találkozása Bereg népével. Hitel 23. (2010) 4. sz. 100.
