Századok – 2017
2017 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: A fajvédő párttól a nemzeti radikalizmusig. Bajcsy-Zsilinszky Endre pályaképe 1926 és 1931 között II. rész
A FAJVÉDŐ PÁRTTÓL A NEMZETI RADIKALIZMUSIG 654 pallérozódott a „Napkeleti bölcsek” aktuális asztalánál. Pontosabban asztala végén, ahogyan Talpassy – e téren alighanem helytálló – emlékei tudósítanak a sokrétű társaságról és a köztük lévő belső hierarchiáról. 55 Ráadásul nem csupán a már említett Kádár–Lendvai–Zsirkay trió volt szoros kapcsolatban ekkor még az ellenzéki politikussal, de új „ultranacionalista” elemek is feltűntek a láthatáron. Féja Géza visszaemlékezése egyenesen Héjjas Iván Nemzeti Radikális Pártba történő belépési szándékáról tudósít, amit állítólag csak hosszas vitákat követően, saját távozását kilátásba helyezve tudott megakadályozni az író.56 S ide sorolható Endre László is, aki már a húszas években kész volt antiszemita-fajvédő meggyőződését minden apró-cseprő ügyben érvényre juttatni az általa igazgatott Gödöllői járásban, jóllehet modern szociálpolitikusként látványos eredményeket produkált ugyanott.57 Bajcsy-Zsilinszky így emlé kezett meg róla az Előörs ben: „Ez a fiatal főszolgabíró a legtisztább egyéni meg testesülése a háborút járt nemzedék színe javának. Érdemes róla itt portrévázlatot rajzolni, mert ennek a típusnak a kellő érvényre jutása és széles körben ható szuggesztiói nélkül nincs új Magyarország. [...] Az alföldi magyar úri birtokos sarj ama ritka és szerencsés összetételű példánya ő, akin megérzik a pusztai nevelés, a magyar föld állandó közelsége, földnek és népének ösztönös, szinte áhítatos szeretete; megvan benne a régi megyei úriember kitűnő, szívós fizikuma, könnyű mozgása, természetes kedvessége, tapintata, de semmi a megyei dzsentri gőgjéből, merev előítéleteiből és kasztszerű elzárkózásából. Megveti az aktázó bürokráciát, mint egy múlt század közepéről való magyar főszolgabíró, de gyorsan és közvetlenül, a legmodernebb készséggel intézkedik és mindent elintéz olyan pontossággal, mintha nem is járást, hanem egy nagy gazdasági üzemet vezetne.” 58 Bajcsy-Zsilinszky emellett elismerően nyilatkozott Kovács Alajos „rendkívül alapos és egyben megdöbbentő” statisztikájáról az idegen nevűek arányait illetően, 59 a későbbi vezető nyilas pártorganizátor, Hubay Kálmán pedig egy ideig az Előörs szerkesztőjeként és a Nemzeti Radikális Párt központi főtitkáraként működhetett.60 A lapban teret kapott a később szintén szélsőjobboldalon kikötő, az Előörs 55 Uo. 64–82. 56 Féja Géza: Lapszélre. Bp. 1982. 84–85. 57 Ungváry Krisztián: A Horthy-rendszer mérlege. Diszkrimináció, szociálpolitika és antiszemitizmus Magyarországon 1919–1944. Pécs–Bp. 2. javított kiadás. 2013. 147–158. 58 vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: A magyar harminc évesek. Előörs, 1928. szeptember 30. 1–4. 59 vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: Beteg középosztályunk zsákutcában. Előörs, 1930. május 3. 1–3. Az antiszemita statisztikus Kovács Alajoshoz lásd Karády Viktor: A magyar nemzetiségi statisztika a „zsidó térfoglalásig” és az „őrségváltásig”. socio.hu 5. (2015) 2. sz. 6–16. és Ignácz Károly: „Szakszerű” statisztika és antiszemita értelmezés? Uo. 17–20. 60 Hubay neve először az újság 1931. október 18-i számának fejlécén tűnik fel (közvetlenül a felelős szerkesztő, Bajcsy-Zsilinszky Endre neve alatt). Vö. Hubay Kálmán – az Előörs szerkesztője és a Nemzeti Radikális Párt központi főtitkára. Előörs, 1931. október 18. 2.
