Századok – 2017

2017 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Gyöngyössy Márton: II. Lajos legendás alkincstartója, Szerencsés Imre és a moneta nova

GYÖNGYÖSSY MÁRTON

635

kibocsátása. Istvánffynál összemosódnak az 1524-es és az 1525-ös év eseményei, és ezt a régi és az újabb judaisztikai szakirodalom (Kohn Sámuel, Haraszti György, Komoróczy Géza) úgy értelmezte, hogy Werbőczy István az 1524-es országgyűlésen intézett éles kirohanást a felelősnek tartott személyek (és a zsidók) ellen.

8586

A pénzreform bukása

„A Rákoson egy keresztelt zsidó fellépett ellenem, hogy én vagyok oka mindennek; mindenki most velem takaródzik.” (Fugger Jakab, 1525)

87

1524 végén újabb váltás történt a kincstartói székben. Visszakerült Thurzó Elek, aki érthetően elkezdte a pénzverési adminisztráció „megtisztítását”, és igyekezett leváltani a rivális csoport embereit: így kényszerült már januárban a pozsonyi pénzverde átadására Pitti Miklós és Fischer Jakab. Thurzó fokozatos előretörését jelzi az is, hogy az 1524 vége felé újraindított zágrábi ezüstpénzverést 1525 elején személyes, pontosabban Batthyány Ferenc horvát–szlavón–dalmát bánnal közös kezelésbe vette.

88

A Szerencsés–Haller-érdekkör a köznemesség segítségével végül 1525-ben egészpályás letámadást indított az ismét kincstartóságra emelt, de rövidesen sikkasztással megvádolt Thurzó Elek ellen azzal a céllal, hogy a Fuggerek besztercebányai rézvállalatát is megszerezzék. Törekvésük – a konkurens Fuggerek Magyarországról történő kiszorítása – csaknem sikerrel járt, azonban némiképp eltaktikázták magukat, hiszen az 1525-ös rákosi országgyűlés többsége – amint láttuk – nyíltan Szerencsés ellen fordult, pedig hangulatváltozást csak az alig valamivel később tartott hatvani országgyűlésen tudtak elérni. Közben Szerencsést 86 Fraknói Vilmos: Magyarország a mohácsi vész előtt. A

pápai követek jelentései alapján. Bp. 1884. (reprint: Bp. 2010.) 48–52.; Kohn S.:

A

zsidók története i. m. 274–275.; Fraknói Vilmos: Werbőczi István életrajza. Bp. 1899. (reprint: Bp. 2010.) 189–192.; Haraszti Gy.:

Az

„igazi” Fortunatus i. m. 233.; Kubinyi András:

Politikai vitakultúra a Mohács előtti Magyarországon. Bácsi Ferenc szózata a hatvani országgyűléshez (1525), valamint latin verse. In: Studia professoris – professor studiorum. Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára. Szerk. Almási Tibor – Draskóczy István – Jancsó Éva. Bp. 2005. 186.; Uő:

Országgyűlési küzdelmek i.

m. 134–135.; Simon Zs.: A

zágrábi pénzverde i. m. 445.; Komoróczy G.: A

zsidók története i. m. 349–350.

87 Idézet Fugger Jakab György szász herceghez írott leveléből (1525. júl. 20.) lásd Marczali H.:

Reges

ták külföldi levéltárakból i. m. 456.

88 Soós F.: Magyarország kincstartói i.

m. 64–65.; Simon Zs.: A

zágrábi pénzverde i. m. 441–452.; Soós F.: A

középkori Magyarország i. m. 96.; C. Tóth N. et al.: Magyarország világi archontológiája i.

m. 134. Meg kell azonban jegyezni, hogy Batthyány Ferenc a királlyal baráti viszonyban állt, és így közeli hívének számított. Lásd Fógel J.:

II. Lajos udvartartása i.

m. 55. különösen 25. jegyz., 117., 135.