Századok – 2017
2017 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Gyöngyössy Márton: II. Lajos legendás alkincstartója, Szerencsés Imre és a moneta nova
GYÖNGYÖSSY MÁRTON 633 Boldizsár visegrádi feltűnésének tárgyi emléke is maradt, nevezetesen egy visegrádi épület feltárása során egy 14. századi épület legfelső pusztulási rétegéből előkerült három darab, L–W verdejegyű, 1524-es évszámot viselő moneta nova denár, amelyeket a magyar numizmatika hagyományos véleménye szerint Sziléziában, Boroszlóban vertek. Nyilvánvalóan mintául szolgálhattak a visegrádi pénzverők számára, vagy Mehl hozhatta magával, hogy ezekkel fizessen Magyarországon. Tóth Csaba ezt a verdejegyet visegrádi jegynek tartja, mivel azonban ilyen verdejegyű példányokon olykor előfordul a C–S jegy is, a sziléziai eredet valószínűbb (Conrad Sauermann).84 Az áttekinthetőség érdekében az egyes magyarországi pénzverdék vezetőit külön táblázatba rendeztük (5. táblázat). Az 1524-es országgyűlés viszont már egyenesen azt követelte, hogy a király szüntesse meg a rossz pénz verését. Az országgyűlés döntéseit a király nem szentesítette, így a végrehajtás fel sem merülhetett: tovább folytatódott a moneta nova Kubinyi A.: A nagyszebeni pénzverde i. m. 21.; Uő: István Werbőczy als Politiker in der Zeit vor Mo hács (1526). In: Kubinyi András: Stände und Ständestaat im spätmittelalterlichen Ungarn. (Studien zur Geschichte Ungarns 17.) Herne 2011. 279–280.; Uő: Politikai vitakultúra i. m. 186., 189.; Uő: Országgyűlési küzdelmek i. m. 132., 134–135. II. Lajos később úgy rendelkezett a szebeniekhez írott levelében, hogy a pénzverés hasznából egyharmad részt Tornallyay Jakab sókamaraispánnak fizessenek ki (Buda, 1524. okt. 30.), lásd Seiwert, G.: Beiträge zu einer Geschichte i. m. 194–195. (XXI.); Huszár L.: A középkori magyar pénztörténet i. m. 79.; Tornallyay Jakabhoz lásd: Soós F.: Magyarország kincs tartói i. m. 68.; Kubinyi András: A Szapolyaiak és familiárisaik (szervitoraik). In: Tanulmányok Szapolyai Jánosról és a kora újkori Erdélyről. A Szapolyaiak a magyar történelemben című, 2002. november 22-i és az Erdély története a 15–17. században című, 2001. november 30-i Miskolcon rendezett konferenciák előadásai. Szerk. Bessenyei József et al. (Studia Miskolcinensia 5.) Miskolc 2004. 180.; Szentgyörgyi Györgyhöz és Berendi Dávidhoz lásd Szász Károly: Adatok a nagybányai i. m. 35.; Pitti Miklóshoz és Fischer Jakabhoz lásd Arany Krisztina: Buda, mint uralkodói székhely és távolsági keres kedelmi központ a 15. században, a firenzei és dél-német üzletemberek tevékenységének tükrében. Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv 7. (2012) 160.; Grosch Balázs pénzverőmesterhez lásd Ortvay Tivadar: Pozsony város története. II/2. A város középkori jogszervezete. 1300–1526. Pozsony 1898. 495. 5. jegyz.; Huszár L.: A középkori magyar pénztörténet i. m. 80.; Haller Jánoshoz lásd Kubinyi A.: A nürnbergi Hallerek i. m. 716–724.; Huszár L.: A visegrádi pénzverde i. m. 197.; Crap Jánoshoz lásd Kubinyi András: Budai kereskedők udvari szállításai a Jagelló-korban. In: Uő: Tanulmányok Budapest középkori történetéről. I–II. Szerk. Kenyeres István – Kis Péter – Sasfi Csaba. Bp. 2009. 337–359.; Huszár L.: A visegrádi pénzverde i. m. 197. Mehl Boldizsárhoz lásd Ratkoš, P.: Die Entwertung der ungarischen Kleinmünze i. m. 49. 63. jegyz.; Huszár L.: A visegrádi pénzverde i. m. 197.; Ján Holický és de Iskyry Miklós pénzverőmesterekhez lásd Gindl, J.: Počiatky i. m. 138.; Ratkoš, P.: Die Entwertung der ungarischen Kleinmünze i. m. 49–50.; Keserű Mihályhoz és Szerecsen Jánoshoz lásd Fógel J.: II. Lajos udvartartása i. m. 31. 4. jegyz., 37. 2. jegyz., 41., 52. 6. jegyz.; Kubinyi András: Ernuszt Zsig mond pécsi püspök rejtélyes halála és hagyatékának sorsa. (A magyar igazságszolgáltatás nehézségei a középkor végén). Századok 135. (2001) 350–352.; Uő: A Szapolyaiak és familiárisaik i. m. 171., 189.; Simon Zs.: A zágrábi pénzverde i. m. 444.; Hans Dernschwam szerint Szerecsen János özvegyét később Werbőczy István vette feleségül. Lásd Dernschwam, H.: A besztercebányai i. m. 118. 84 Szőke Mátyás: Adatok a középkori Visegrád történetéhez és helyrajzához. In: Középkori régészetünk újabb eredményei és időszerű feladatai. Neuere Ergebnisse und aktuelle Fragen der Mittelalterarchäologie in Ungarn. Az 1983. október 10–12-i szegedi tudományos ülésszak előadásai. Szerk. Fodor István – Selmeczi László. Bp. 1985. 301–302.; Tóth Cs.: Mints i. m. 572–573.; Ujszászi R.: II. Lajos is meretlen verdejegyű obulusa i. m.
