Századok – 2017

2017 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Gyöngyössy Márton: II. Lajos legendás alkincstartója, Szerencsés Imre és a moneta nova

GYÖNGYÖSSY MÁRTON 633 Boldizsár visegrádi feltűnésének tárgyi emléke is maradt, nevezetesen egy visegrá­di épület feltárása során egy 14. századi épület legfelső pusztulási rétegéből előke­rült három darab, L–W verdejegyű, 1524-es évszámot viselő moneta nova denár, amelyeket a magyar numizmatika hagyományos véleménye szerint Sziléziában, Boroszlóban vertek. Nyilvánvalóan mintául szolgálhattak a visegrádi pénzverők számára, vagy Mehl hozhatta magával, hogy ezekkel fizessen Magyarországon. Tóth Csaba ezt a verdejegyet visegrádi jegynek tartja, mivel azonban ilyen verde­jegyű példányokon olykor előfordul a C–S jegy is, a sziléziai eredet valószínűbb (Conrad Sauermann).84 Az áttekinthetőség érdekében az egyes magyarországi pénzverdék vezetőit külön táblázatba rendeztük (5. táblázat). Az 1524-es országgyűlés viszont már egyenesen azt követelte, hogy a király szüntesse meg a rossz pénz verését. Az országgyűlés döntéseit a király nem szen­tesítette, így a végrehajtás fel sem merülhetett: tovább folytatódott a moneta nova Kubinyi A.: A nagyszebeni pénzverde i. m. 21.; Uő: István Werbőczy als Politiker in der Zeit vor Mo ­hács (1526). In: Kubinyi András: Stände und Ständestaat im spätmittelalterlichen Ungarn. (Studien zur Geschichte Ungarns 17.) Herne 2011. 279–280.; Uő: Politikai vitakultúra i. m. 186., 189.; Uő: Országgyűlési küzdelmek i. m. 132., 134–135. II. Lajos később úgy rendelkezett a szebeniekhez írott levelében, hogy a pénzverés hasznából egyharmad részt Tornallyay Jakab sókamaraispánnak fizessenek ki (Buda, 1524. okt. 30.), lásd Seiwert, G.: Beiträge zu einer Geschichte i. m. 194–195. (XXI.); Huszár L.: A középkori magyar pénztörténet i. m. 79.; Tornallyay Jakabhoz lásd: Soós F.: Magyarország kincs ­tartói i. m. 68.; Kubinyi András: A Szapolyaiak és familiárisaik (szervitoraik). In: Tanulmányok Szapo­lyai Jánosról és a kora újkori Erdélyről. A Szapolyaiak a magyar történelemben című, 2002. november 22-i és az Erdély története a 15–17. században című, 2001. november 30-i Miskolcon rendezett kon­ferenciák előadásai. Szerk. Bessenyei József et al. (Studia Miskolcinensia 5.) Miskolc 2004. 180.; Szentgyörgyi Györgyhöz és Berendi Dávidhoz lásd Szász Károly: Adatok a nagybányai i. m. 35.; Pitti Miklóshoz és Fischer Jakabhoz lásd Arany Krisztina: Buda, mint uralkodói székhely és távolsági keres ­kedelmi központ a 15. században, a firenzei és dél-német üzletemberek tevékenységének tükrében. Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv 7. (2012) 160.; Grosch Balázs pénzverőmesterhez lásd Ortvay Tivadar: Pozsony város története. II/2. A város középkori jogszervezete. 1300–1526. Pozsony 1898. 495. 5. jegyz.; Huszár L.: A középkori magyar pénztörténet i. m. 80.; Haller Jánoshoz lásd Kubinyi A.: A nürnbergi Hallerek i. m. 716–724.; Huszár L.: A visegrádi pénzverde i. m. 197.; Crap Jánoshoz lásd Kubinyi András: Budai kereskedők udvari szállításai a Jagelló-korban. In: Uő: Tanulmányok Budapest középkori történetéről. I–II. Szerk. Kenyeres István – Kis Péter – Sasfi Csaba. Bp. 2009. 337–359.; Huszár L.: A visegrádi pénzverde i. m. 197. Mehl Boldizsárhoz lásd Ratkoš, P.: Die Entwertung der ungarischen Kleinmünze i. m. 49. 63. jegyz.; Huszár L.: A visegrádi pénzverde i. m. 197.; Ján Holický és de Iskyry Miklós pénzverőmesterekhez lásd Gindl, J.: Počiatky i. m. 138.; Ratkoš, P.: Die Entwertung der ungarischen Kleinmünze i. m. 49–50.; Keserű Mihályhoz és Szerecsen Jánoshoz lásd Fógel J.: II. Lajos udvartartása i. m. 31. 4. jegyz., 37. 2. jegyz., 41., 52. 6. jegyz.; Kubinyi András: Ernuszt Zsig ­mond pécsi püspök rejtélyes halála és hagyatékának sorsa. (A magyar igazságszolgáltatás nehézségei a középkor végén). Századok 135. (2001) 350–352.; Uő: A Szapolyaiak és familiárisaik i. m. 171., 189.; Simon Zs.: A zágrábi pénzverde i. m. 444.; Hans Dernschwam szerint Szerecsen János özvegyét később Werbőczy István vette feleségül. Lásd Dernschwam, H.: A besztercebányai i. m. 118. 84 Szőke Mátyás: Adatok a középkori Visegrád történetéhez és helyrajzához. In: Középkori régészetünk újabb eredményei és időszerű feladatai. Neuere Ergebnisse und aktuelle Fragen der Mittelalterarchäo­logie in Ungarn. Az 1983. október 10–12-i szegedi tudományos ülésszak előadásai. Szerk. Fodor Ist­ván – Selmeczi László. Bp. 1985. 301–302.; Tóth Cs.: Mints i. m. 572–573.; Ujszászi R.: II. Lajos is ­meretlen verdejegyű obulusa i. m.

Next

/
Oldalképek
Tartalom