Századok – 2017
2017 / 3. szám - KONFERENCIA GRÓF DESSEWFFY EMIL HALÁLÁNAK 150. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL - Deák Ágnes: Dessewffy Emil újfajta közvetítő szerepben – 1860–1861
DEÁK ÁGNES 565 Dessewffy pedig az országgyűlési ülésteremben való feltűnő passzivitást valóban igen aktív háttértevékenységgel kombinálta, Ghyczy Kálmánnal, az alsóház elnökével, Lónyayval és Deákkal igyekezett folyamatos kapcsolatban maradni – nem eredmény nélkül. Április végén még úgy nyilatkozott, felirati javaslatának készültéről Deák nem szólt neki, s Lónyay Menyhért is feljegyezte naplójában a hónap elején: „Deák velem és Andrássy Gyulával ezeránt [V. Ferdinánd lemondásának formailag érvénytelen voltáról] beszélgetvén odahívta Telekyt, és később odajött Tisza és Gorove, azonban Ürményi és Desewffy Emil is megjelenvén, a beszélgetés félbeszakadt.” Május elején viszont Dessewffy már jelenti: Deák bizalmasan közölte vele fő vonalakban készülő felirati javaslata tartalmát, majd a második felirati javaslatot már előre megkapta olvasásra. Leveleiben úgy nyilatkozott, hogy Deák teljesen nyíltan beszél előtte, s Dessewffy úgy látta, Deák a perszonáluniót hangoztató retorika mögött hajlik a közjogi engedményekre, bár néhány ponton leveleiben jelzi, hogy ez pusztán az ő benyomása. Ez az interpretáció persze lehetett agitatív jellegű is, hiszen elsősorban Szécsent és a Bécsben tartózkodó többieket törekedett meggyőzni arról, hogy az engedékenység vonalát képviseljék – de feltehetőleg maga is igyekezett így látni.53 A feliratok előzetes betekintésre való átengedésen kívül egy gyakorlati együttműködésről tudunk: Révész Imrének a pragmatica sanctió magyar törvény mivoltát kétségbe vonó felszólalására cáfolatul Dessewffy készített egy feljegyzést, de mivel Deák maga akart válaszolni, a feljegyzést Deák rendelkezésére bocsátotta. 54 Az országgyűlés előre haladtával Dessewffy új típusú közvetítő szerepben találta magát. A „tranzakció” kettős iránya között súlyponteltolódás következett be. Ha a februári pátensig a fő cél az volt, hogy a magyarországi közvéleményt az októberi diploma alapelvei iránt kedvezőbb irányba hangolja, most egyre inkább az kötötte le energiái nagy részét, hogy saját elvtársait s rajtuk keresztül az uralkodót és bécsi politikusait meggyőzze, fogadják el az 1848. áprilisi törvényeket a politikai párbeszéd alapjának. „Ezek a túlnyomórészt hiányos, rossz törvények azok, melyek a dolgok összefüggése révén a műveltek túlnyomó többsége és a tömegek számára egyfajta politikai vallássá váltak. Ez tény, amit én sokáig magamnak sem akartam elismerni – oly annyira világosak voltak számomra ezeknek a törvényeknek a hiányai, s olyan hihetetlennek tűnt számomra, hogy ilyen 53 Dessewffy levelei Deákkal fenntartott megbeszéléseiről: Dessewffy levele Szécsenhez. Pest, 1861. ápr. 21., máj. 2.; Dessewffy levele Apponyihoz. Andrássy Györgyhöz, Vayhoz és Szőgyényhez. Pest, 1861. júl. 9. MNL OL P 90 5/d. Ezeket a leveleit részben összefoglalja, részben ismerteti Szabad Gy: Forradalom és kiegyezés i. m. 447–448., 458., 476., 560, 569. Vö. „Pest, 7. Ápr[ilis] [1]861.” Lónyay Menyhért naplója i. m. 191. 54 Dessewffy feljegyzése „Pragmatica Sactio” címmel [ceruzával rávezetve: 1861. jún. 1.] MNL OL P 90 5. tétel; Szabad Gy.: Forradalom és kiegyezés i. m. 501.
