Századok – 2017
2017 / 3. szám - KONFERENCIA GRÓF DESSEWFFY EMIL HALÁLÁNAK 150. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL - Völgyesi Orsolya: Gróf Dessewffy Emil az 1843–44. évi országgyűlésen
GRÓF DESSEWFFY EMIL AZ 1843–44. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSEN 510 szempontokból tekintse a dolgokat, erre pedig nem csak az országgyűlés, de a megyei tanácskozások is alkalmasak. Világossá kell tenni továbbá, melyek a nemzet számára legfontosabb kérdések, s a törvényhozásnak ezekre kell koncentrálni, e mellett higgadt közvéleményre van szükség, s arra, hogy a törvényeket sikerrel foganatosítsák. Ami az alkotmányossági szempontokat illeti, Dessewffy azon az állásponton volt, hogy az évenkénti országgyűlés és a több évre választott követek óhatatlanul maguk után vonják majd az utasítások eltörlését is és „a’ megyei szerkezet nullificatióját, mit én – valamint a’ mult alkalommal is kijelentém – főkép nagy fontosságunak tartok, hogy ezen az áron semmiféle – főkép illy kétes kimenetelű változáshoz nem járulhatok” – jelentette ki Dessewffy. A centralizációról szólva pedig így fogalmazott: „Én a’ törvényhozási centralisatiónak azon értelemben, hogy onnan induljanak ki a’ vezérelvek, és a’ törvényhozás által vezéreltessék a haladás, – barátja vagyok; de ezt nem abban találom, hogy minden évben tartassék országgyűlés, hanem abban, hogy a’ törvényhozásnak legyen elég moralis ereje, legyen annyi belátása, hogy a’ végrehajtó hatalomnak elég foganatosságot tudjon szerezni.” Ez utolsó megjegyzés, bár a későbbi történések és a kormányzati törekvések szempontjából kulcsmondatnak tekinthető, ekkor nem kapott kellő figyelmet, ugyanakkor Eötvös és Dessewffy szavai világosan megmutatták a centralizáció eszméjének kétféle értelmezését. E két kiragadott epizód is előrevetíti tehát a Budapesti Hiradó és a Pesti Hirlap között 1844 nyarától kialakuló sajtóvita néhány, közjogi kérdést érin tő elemét. 1844 júliusában Dessewffy publicisztikája kétségtelenül igyekezett egységben láttatni az Alföldi levelekben, majd a főrendi táblán, s végül a Budapesti Hiradóban megfogalmazott gondolatait. 35 S a konzervatív lap vezér cikkeiben valóban visszaköszönnek immár a nyilvánosság egy másik terében az ország gyűlési vitában kirajzolódó csomópontok: a municipiumok szerepe,36 a központosítás kérdése,37 a külföldi példákhoz és teóriákhoz való viszonyulás, 38 vagy a konzervativizmus mibenléte, annak definiálása,39 Dessewffy szerint 35 Lásd ezzel kapcsolatban Budapesti Hiradó, 1844. július 9. Vezércikk. 36 Párt-elnevezések. Budapesti Hiradó, 1844. július 5. 9. 37 Összhangzás az intézkedésekben. Budapesti Hiradó, 1844. július 19. 45. 38 Utánzási viszketeg. Budapesti Hiradó, 1844. július 12. 28.; Az elméletek zsarnokoskodása. Budapesti Hiradó, 1844. július 23. 55.; Külföldi leczkék és tanúlság. Budapesti Hiradó, 1844. július 30. 71. Dessewffy itt így fogalmazott: „Mi is tekintünk tehát némellykor a külföldre; mi is merítünk abból tanulságot, de eziránti nézeteink e két főelvben központosulnak; semmit sem utánozni, mit hazai institútióink szellemével összeegyeztetni, azok gépezetébe beilleszteni nem tudunk; – és a külformák hasonlatossága miatt soha sem felejtkezni meg azon belső különbségről, mellyek a különféle népek institutióinak szellemi jellemét és sajátszerűségét képezik!” 39 Párt elnevezések. Budapesti Hiradó, 1844. július 5. 9.; Még néhány szó a pártok elnevezése fölött. Budapesti Hiradó, 1844. július 21. 49–50. „Híjjanak hát önök, a mint tetszik – mi conservatív
