Századok – 2017
2017 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: A fajvédő párttól a nemzeti radikalizmusig. Bajcsy-Zsilinszky Endre pályaképe 1926 és 1931 között. I. rész
BARThA ÁKOS 381 detektívek tájékozatlanságából eredt, hiszen a tagok sokirányú tájékozódását a szervezet meghatározó alakja, Fábián Dániel is elismerte. 130 Bajcsy-Zsilinszky már „1927-ben feltűnt a Károlyi utcai Fővárosi Képtár előadótermében, ahol a Társaság rendezvényeit tartotta. Többször fel is szólalt e vitaüléseken.”131 Az egyik ilyen alkalomról a Magyar Szemle is megemlékezett. Dénes István előadásához kapcsolódva megállapította, hogy „a középosztály nincs abban a helyzetben, hogy a Dénes vázolta feladatra vállalkozhatna, tehát magának a parasztságnak kell megszerveznie önmagát s az érdekszövetségen felépítendő szervezkedés alapvonalait vázolta fel.”132 Mindez figyelemreméltó hangsúlyeltolódás a fajvédelem középosztályra építő politikájához képest, amit 1928-as, Gömbös Gyulához címzett nyílt levelében is megtagadott,133 noha ek kori érvrendszere sajátos ötvözetét nyújtotta a konzervatív, fajvédő és népi ideológiai elemeknek és szókészleteknek.134 A Társaság meghatározó alakja, Fábián Dániel 1928-ban felkérte a párt nélküli politikust, hogy a szervezet világnézeti ankétján mutassa be a fasizmust, amit Bajcsy-Zsilinszky azzal utasított el, hogy egyrészt „nem fasiszta” és „botor dolognak” tartaná „egy még csak félig kipróbált rendszer átvételét”, másrészt igen elmarasztaló véleményt fogalmazott meg a BMT elméletieskedő, kevés konkrét célt meghatározó „szabad líceumáról”. 135 Bajcsy-Zsilinszky újdonsült lapjában finoman érzékeltette is ebbéli véleményét. Cikkében elismerően szólt a BMT-ről, de gyakorlatiasabb munkát várt a szervezettől, mert „bele kell merülnie a cselekvő életbe”. Szükségesnek tartotta, hogy a szervezet „termeljen ki magából igazi politikai vezért”, amilyennek például 130 Kortársak Bajcsy-Zsilinszky Endréről i. m. 96. 131 Fábián Dániel: Bajcsy-Zsilinszky Endre és a Bartha Miklós Társaság. In: Kortársak Bajcsy-Zsi linszky Endréről i. m. 98. 132 Asztalos Miklós: Előadássorozat a magyar parasztproblémáról. Magyar Szemle 2. (1928) 12. sz. 391. 133 „[...] fajvédelmet és népvédelmet kissé kaszinói mértékek szerint adagoltunk, kicsit a falusi kúria ámbitusából néztük a falut, a falusi középbirtokosokon át kerestük a nép szívét”. – Bajcsy-Zsi linszky Endre: Nyílt levél Gömbös Gyulához. Előörs, 1928. szeptember 16. 1–4. 134 „A parasztságot a magyar élet minden vonalán az őt megillető helyre juttatni: annyit is jelent, hogy e legépebb és legnagyobb és legépebb életrezervoárból kiemelkedő új középosztály ki fogja egyensúlyozni a mai magyar középosztály sok idegenségét, elhasználatlan idegekkel pótolja mai középosztályunk elhasznált idegeit, leomlasztja a kasztszerű elkülönülés mai, Európa-szerte páratlanul álló meredek bástyáit, helyreállítja az egyes társadalmi rétegek között a rendes vérkeringést, fölfrissíti a magyarság megzavart és kiapadt ösztönéletét.” – Bajcsy-Zsilinszky Endre: Ellenkezik-e a magyarság fokozott önvédelme Nagymagyarország gondolatával? Előörs, 1928. szeptember 2. 1. 135 Fábián Dániel: Bajcsy-Zsilinszky Endre i. m. 97–98. Vö. Bajcsy-Zsilinszky Endre: Egyöntetű és cselekvőszellemű ifjúságot. Előörs, 1929. október 12. 1–2.
