Századok – 2017
2017 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: A fajvédő párttól a nemzeti radikalizmusig. Bajcsy-Zsilinszky Endre pályaképe 1926 és 1931 között. I. rész
BARThA ÁKOS 377 húzott, fajvédő interpretációjával új csapást nyitott a polémiában. Mint írta, „a nagy háborút mi verekedtük végig. Mi hoztuk haza katonáinkat fegyverben, és a távollétünk alatt szétzüllött haza fegyverezte le őket. És most mi vívjuk a magyarfaj [sic!] csendes, mégis véres polgárháborúját a zsidó kapitalizmus, a zsidó liberoradikalizmus [sic!] és a zsidó szociálkommunizmus [sic!] hármas egységfrontja ellen”. 110 Fenyő a Nyugat hasábjain reagált az őt „néhány mellékmondatban, kissé som másan és jóval kevesebb igazsággal” elintéző cikkre, Ady tiszteletét vitaalapnak fogadva el. A Gyáriparosok Országos Szövetségének igazgatója visszautasította, hogy „a történelmi Magyarország elgyöngült nemzeti társadalmának további” szétmállasztására bujtogatott volna és tagadta az oktobrizmus vádját is.111 Érvként hozta fel, hogy a Garami Ernő által felkínált államtitkári pozíciót visszautasította, „mert éreztem, hogy a forradalom lejtőjén nincs megállás, és ennek a szerencsétlen kísérletnek végzetesen anarchiába kell fúlnia”. Mint fogalmazott, „semmi közöm októberhez, sem a törtetői közé nem tartoztam, sem meglapultjai közé, ellenben Károlyiék idején szerveztem a polgárság ellenállását”.112 Ez a vallomás megnyugtató lehetett a tőrdöfés-legendához továbbra is ragaszkodó Bajcsy-Zsilinszky számára. 113 110 Bajcsy-Zsilinszky Endre: A magyar Ady. Magyarság, 1927. június 26. 1–2. Bajcsy-Zsilinszky két évvel később is Ady–Mussolini párhuzammal kelt vitára Kosztolányi bírálatával, lándzsát törve a „fejedelmi ember” mellett. Bajcsy-Zsilinszky Endre: Az írástudók lázadása. Előörs, 1929. augusztus 10. 1–3. Egyébként sem ódzkodott hallatni hangját kulturális ügyekben. 1926 őszén Bernard Shaw antimilitaristának tartott darabját (A hős és a katona) olyannyira nehezményezte, hogy nyílt levelet írt a kultuszminiszternek. Bajcsy-Zsilinszky Endre: Nyílt levél Klebelsberg Kuno gróf kultuszminisz terhez. Magyarság, 1926. október 27. 1. Egy évvel később pedig már egyenesen a Nemzeti Színház igazgatójának elbocsátást követelte a nemzetietlen és giccsparasztot ünneplő előadások miatt. Baj csy-Zsilinszky Endre: A Nemzeti Színház válsága. Magyarság, 1927. október 28. 1. 1933-ban ugyanő a Nyugatban recenzálta a Rokonokat, sajátos érvekkel méltatva az írót: „nagy része van Móricz Zsigmondnak abban, hogy mi fiatalabbak, akik végkép elundorodtunk a 67-es világ avult és hazug, díszmagyaros és szavaló műhazafiságától, megtaláltuk az utat egy új nacionalizmus felé, amely a nemzet fogalmát már a magyar népre készül újjászabni.” – vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: Rokonok. Nyugat 1933. I. 182–184. 111 Bajcsy-Zsilinszky Endre: A magyar Ady. Magyarság, 1927. június 26. 1–2. 112 Fenyő Miksa: Polémia Adyról és magamról. Nyugat 1927. II. 787–789. 113 „ha valóban a magyarság életakarata mozgatta volna az októberi kabaréforradalom silány bohócait, önvédelemre készítették és szervezték volna a hazaömlő magyar csapatokat. [...] Az önvédelemre való készülődés mindent magával ragadó lendülete helyett [...] a magyar hadsereg céltudatos, alávaló szétzüllesztésére dolgozott apraja-nagyja a »virágos forradalom« rendezőinek, elsősorban a sajtó”. – Zsilinszky Endre: Egy pillantás hátrafelé. Előörs, 1928. április 21. 1–3.
