Századok – 2017

2017 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: A fajvédő párttól a nemzeti radikalizmusig. Bajcsy-Zsilinszky Endre pályaképe 1926 és 1931 között. I. rész

BARThA ÁKOS

369

közigazgatási bírót, Balla Antal történész-publicistát és Békeffi László színházi szakembert, Lázár Miklóst, Bíró Gézát, valamint a Magyar Revíziós Liga később ügyvezető igazgatóját, Fall Endrét is.73

Aligha lehet eltúlozni ennek az eleinte a Philadelphiában összegyűlő, később a Duna-part kávéházaiban „vándorló” asztaltársaságnak a hatását Bajcsy-Zsilinszky szellemi útkeresésében, világlátásának formálódásában.74

Az agglegény politikus-újságíró életében egyébként is meg

kerülhetetlenek a kávéházak, hiszen a korszak értelmiségijei jórészt itt cseréltek eszmét, illetve informálódtak a politika aktuális kulisszatitkairól.

75

A németellenes fordulatnak azonban volt egy politikai oka is, ami érdekes módon a Fajvédő Párt megalapításához vezethető vissza. A fajvédők ugyanis, bár ellenzékbe kerülve szinte ugyanazt hirdették külpolitika terén, mint a kormány (és nem utolsósorban, mint egységes párti frakcióként korábban saját maguk), mindez 1923 őszétől – komoly retorikai mutatványok árán – erős kormánykritikával párosult. E feladat kivitelezésében Zsilinszky, a Szózat

vezérpublicistája oroszlánrészt vállalt. Néhány évvel később Berlin visszafogottsága a magyar revíziós igények iránt, illetve Németország locarnói egyezmény (1925) szavatolta nyugati határa (vagyis a kelet felé irányuló „Drang” elméleti lehetősége) is arra sarkallhatta a magyar politikust, hogy igazítson a külpolitikai irányvonalon.

76 Ettől fogva Németországra regionális veszélyforrásként tekintett és következetesen elválasztotta Berlin revansizmusát Budapest revizionizmusától. 1930-ban arra figyelmeztetett, hogy „soha egy percre sem feledhetjük, hogy a német impérium szomszédságával e szomszéd túlsúlyával, a Duna völgyére nehezedő természetes Magyarország összeomlásának és újjáépítésének világpolitikai jelentősége – Külpolitikai tanulmány. Bp. 1927. Bajcsy-Zsilinszky egyik Csetényire hivatkozó írása Bajcsy-Zsilinszky Endre:

Nyílt levél Mayer János földművelésügyi miniszterhez. Előörs, 1929. szeptember 28. 1–4. Csetényihez lásd Zsidó lexikon (1929). (http://www.elib.hu/04000/04093/html/szocikk/10937.htm, letöltés 2016. szept. 9.) Julier hatásához Bajcsy-Zsilinszky Endre:

Görgei. Előörs, 1930. augusztus 2. 1–3.

73 Vigh K.:

Bajcsy-Zsilinszky i. m. 88. Időnként ellátogatott a törzsasztalhoz – többek között – P. Ábrahám Dezső, Biernaczky Szilárd, Kelemen Kornél, Ligeti Ernő és Spectator (Krenner Miklós). Uo. Csetényire és Ajtayra a parlamentben is hivatkozott Bajcsy-Zsilinszky. KN 1931. III. 448. (1931. dec. 16.) 74 Talpassy T.:

A

holtak i. m. 271.

75 Sipos B.:

A

politikai újságírás i. m. 169. A kiterjedt memoárirodalom alapján az alábbi helyszínek azonosíthatóak a – Szabó Dezső törzshelyeként is számon tartott – Philadelphia mellett: Pannonia, Carlton, Spolarits, Krisztina söröző, hangli söröző, horváth vendéglő, Modern kávéház. A „Filához” lásd Saly Noémi:

A

Krisztinaváros és a Philadelphia. Budapesti Negyed 12. (2004) 1–2. sz. 225–252.

76 Pritz Pál:

A

fajvédők külpolitikai nézetei, 1918–1936. Századok 124. (1990) 653–659.