Századok – 2017
2017 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Tóth-Barbalics Veronika: A magyar főrendiház választott tagjai
A MAGYAR FŐRENDIHÁZ VÁLASZTOTT TAGJAI 346 szövegébe, és a javaslat újabb főrendiházi tárgyalása során elfogadásra kerültek). Széchenyi, aki egyébként a főrendiház egyik jegyzője volt, az állami anyakönyvezés bevezetését is megszavazta, de a további, több mint egy tucatnyi szavazáson a kormányzati egyházpolitikát ellenző álláspontot támogatta. Batthyány és Odescalchi csak néhány további szavazáson vett részt, de akkor ők is az ellenzékkel szavaztak, így Batthyány két alkalommal is az izraelita vallás recepciója ellen voksolt. Míg Batthyány, Odescalchi és Széchenyi az egyházpolitikai reformok többségét ellenezte, csaknem minden esetben a kormány érdekében szavazott ifj. gr. Erdődy István és gr. Kuun Géza (1838–1935). A vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényjavaslat tárgyalásakor azonban mindketten ellene szavaztak annak, hogy a törvény jogilag elismerje a felekezeten kívüliséget. Br. Nyáry Jenő (1836–1914) a viták elején kétszer is a házassági törvényjavaslat elfogadása ellen szavazott, 1894 őszétől viszont valamennyi szavazáson igennel voksolt, támogatta az izraelita vallás recepcióját, az állami anyakönyvezés bevezetését és a szabad vallásgyakorlatra vonatkozó javaslatot is. Br. Rudnyánszky József (1855–1938) 1894-ben a házassági, a vallásgyakorlatra, az izraelita vallás recepciójára és az anyakönyvezésre vonatkozó törvényjavaslatokra nemmel szavazott, ezzel szemben amikor 1895-ben a vallásgyakorlatra vonatkozó javaslat másod- és harmadízben is a főrendiház elé került, már támogatta annak elfogadását. Nyáry és Rudnyánszky, az egyházpolitikai tárgyalások idején a főrendiház jegyzői voltak, később háznagyként a ház fizetett tisztségviselői lettek. Az 1895 utáni név szerinti szavazásokon általában a mindenkori kormány érdekében szavaztak, kivételt ez alól Nyáry esetében 1903-ban a Horvátországban kiállított útlevelek nyelvének kérdése, Rudnyánszky esetében a Fejérváry-kormánnyal szembeni 1905. évi indítványok képeztek csak. 127 Összefoglalóan megállapítható, hogy a választott tagok közül 1894-ben, és eleinte 1895-ben is többnyire néhánnyal többen szavaztak az egyházpolitikai törvényjavaslatok mellett, mint ellene, de néhány esetben a szavazáson részt vevő választott tagok többsége a kormány érdekével szemben foglalt állást (a házassági jogi törvényjavaslat első szavazásán és két a felekezeten kívüliségre vonatkozó szavazáson). 1895 májusától megnőtt a szavazatok közötti különbség a kormány 127 Az, hogy Nyáry 1905-ben nemmel szavazott a Fejérváry-kormánnyal szembeni bizalmatlansági és tiltakozó indítványra, hozzájárulhatott ahhoz, hogy 1906-ban vele szemben Rudnyánszky nyert többséget a háznagyválasztáson.
