Századok – 2017
2017 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Tóth-Barbalics Veronika: A magyar főrendiház választott tagjai
A MAGYAR FŐRENDIHÁZ VÁLASZTOTT TAGJAI 338 1885–1918 közötti időszak 31 jegyzőjéből hat, három háznagyából kettő volt választott tag),89 vagyis az intézmény funkcionális működéséhez más tagsági cso portoknál aktívabban járultak hozzá, addig a főrendiház nyilvános ülésein kevesen szólaltak fel közülük. A plenáris üléseken kifejtett aktivitást a későbbiekben tárgyaljuk, annyit azonban szükségesnek tartunk itt megjegyezni, hogy a felszólalók csekély számában szerepet játszhatott az, hogy az 1885-ben megválasztott ötven tag alig több mint fele érte meg a századfordulót, 1918-ban pedig már csak tizenkettő volt életben közülük,90 továbbá számosan országgyűlési képviselőként a törvényhozás másik kamarájában foglaltak helyet. Az 1885. évi VII. tc. 25. §-a úgy rendelkezett, hogy a képviselői mandátumot vállaló főrendiházi választott tag főrendiházi tagsági jogát addig, amíg képviselői megbízatása tart, nem gyakorolhatja, és ha leteszi képviselői megbízatását, főrendiházi tagsági joga csak a következő ülésszakban éled fel. Ez a szabályozás megegyezett az örökös tagok képviselőségére vonatkozó törvényi előírással (12. §.). Br. Kemény Kálmán főrendi házi élethossziglani taggá megválasztásakor már honatya, 1872-től a tordai, majd a szászrégeni választókerület kormánypárti képviselője volt. Főrendiházi megválasztása után nem sokkal azonban lemondott a képviselőségről, miután 1885. május 16-án Alsó-Fehér megye főispánjává nevezték ki (1895-ig töltötte be ezt a tisztséget).91 A választott tagok közül további 11 a későbbiek folyamán szer zett képviselői mandátumot. Egyes választott tagok 1885-ben nem voltak képviselők, de korábban és később igen. Ezek közé tartozott hg. Odescalchi Artúr, aki 1878–1884 között függetlenségi párti, 1886–1887-ben pártonkívüli mérsékelt ellenzéki honatya volt.92 Gr. Bethlen Gábor első ízben 1866-tól 1868-ig a Balközép Párt színeiben képviselősködött, majd miután 1890-ben gr. Szapáry Gyula miniszterelnök az erdélyi szászokkal kötött kompromisszum nyomán 89 Ezzel szemben az 1885–1918 közötti tíz főrendiházi elnökből csak egy, 17 alelnökből kettő volt választott tag. 90 Az 1927. évi január hó 25-ére összehívott országgyűlés felsőházának irományai. I−XIV. (Az 1927. évi január hó 25-ére összehívott országgyűlés nyomtatványai) Bp. 1927−1931. I. 3. sz. 73. 91 Adalbert Toth: Parteien und Reichstagswahlen in Ungarn. 1848–1892. (Südosteuropäische Arbei ten 70.) München 1973. 268. 92 Mikszáth Odescalchi Artúrt „vörös hercegként”, majd pártonkívüli képviselősége idején „rózsaszín hercegként” aposztrofálta. Mikszáth Kálmán: A t. Házból. [1883. jan. 17.]. In: Mikszáth Kálmán: cikkek és karcolatok. S. a. r. Rejtő István et al. (Mikszáth Kálmán összes művei 69.) Bp. 1962. XV. 70.; Mikszáth Kálmán: Fabiny napja. In: Mikszáth Kálmán: cikkek és karcolatok. S. a. r. Rejtő István et al. (Mikszáth Kálmán összes művei 72.) Bp. 1962. XXII. 241.
