Századok – 2017

2017 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Tóth-Barbalics Veronika: A magyar főrendiház választott tagjai

TóTH-BARBALIcS VERONIKA 331 (ha csak jelképes számban is), valamennyi az átalakításkor kieső tagsági csoport­ból részesített élethossziglan tagsági jogban személyeket. A választásnál a kormány által (támogatói szavazata útján) érvényesített egyik szempont az volt, hogy a főrendiházban korábban aktív, de a reform során kieső személyek ne kényszerüljenek a ház elhagyására (függetlenül attól, hogy a család­ból mások teljesítették-e a cenzust). Tisza Kálmán miniszterelnöknek a reform­törvény-javaslat végső, az országgyűlés által elfogadott szövegét az uralkodóhoz szentesítésre felterjesztő felségfolyamodványában azzal indokolta a választott ta­gokra vonatkozó szakasz elfogadását, hogy „[e]zen § intézkedése némileg ellenke­zik ugyan azon alapelvekkel, melyekre a kormány a főrendiházi reformot fektette, s melyek a választásra alapított tagságot egészen kizárni kívánták; minthogy azon­ban a tárgyban levő intézkedés csak átmeneti, s ily módon a főrendiháznak kiegé­szítése csakis egyetlenegyszer fog történni; minthogy továbbá ezen úton úgyis csak azon elemek [!] fognak a főrendiházba bejutni, melyekre a kormány is javaslatának eredeti, most már egészen elejtett 24. §-ában súlyt helyezett: a kormány a reform foganatosíthatása érdekében ezen módosításhoz is hozzájárult s azt maga részéről elfogadta.”64 A Tisza által említett 24. §. így hangzott: „Az élethossziglani tagságra való kinevezéseknél a felsőház első alakulásakor figyelem fordítandó azokra, kik a főrendiházban bírt jogukat jelen törvény által elveszítik, ha az utolsó három év alatt a főrendiház üléseiben rendesen részt vettek.”65 Tisza állításával ellentétben a választásnál ez csak az egyik szempont volt. A választott tagoknak mindössze ötö­de szólalt fel a főrendiház nyilvános ülésein 1885 májusáig. 66 Nagy számban voltak a választott tagok között erdélyi főnemesek. Az öt­ven tag több mint negyede körükből került ki. Erdélyi származású arisztokra­ta volt br. Apor Károly (1815–1885), br. Bánffy Dezső (1843–1911), gr. Béldi Ákos (1846–1932), gr. Bethlen András (1847–1898) és Gábor (1837–1897), id. br. Bornemisza Károly (1840–1911), ifj. br. Huszár Károly (1859–1912), br. Jósika Samu (1848–1923), gr. Kálnoky Dénes (1811–1888), br. Kemény Kálmán (1838–1918), gr. Kuun Géza (1838–1905), gr. Mikes Miklós (1814– 1893), br. Szentkereszty Ferenc (1846–1891) és gr. Wass Albert (1819–1911). 64 1885. ápr. 24. (Fogalmazvány) 1885-1360-ME, lelőhelye: MNL OL K 26, 1885-II-392., 218. cs. 65 KI 1884–1887. I. 25. sz. Törvényjavaslat a főrendiháznak mint felsőháznak szervezéséről. (1884. okt. 20., beadja Tisza Kálmán miniszterelnök) 139. 66 Az 1865. december – 1885. szeptember közötti főrendiházi ülések naplóköteteinek névmutatói alapján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom