Századok – 2017
2017 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Tóth-Barbalics Veronika: A magyar főrendiház választott tagjai
TóTH-BARBALIcS VERONIKA 327 „nemigen vett részt a főrendiház munkájában”. Azt is kifogásolták, hogy a választásra kiszemeltek között vannak olyanok, „akik inkább a kinevezésre tartanának igényt, de a kormány azokat a helyeket olyanoknak tartja fenn, akiket szeretne bejuttatni, de nincs reménye rá, hogy ez a választás útján történjen”. Felvetődött, hogy több erdélyi családra nem voltak tekintettel, így a Lázár családból egy személyt sem javasoltak.48 A címzetes püspököknek a listán való szerepeltetését az a kifogás érte, hogy a törvény szerint két címzetes püspök úgyis tag marad. Miután a főrendek mintegy egy órán át tartó értekezleten nem jutottak megállapodásra, „az elnök kijelentette, hogy a névsor nem kötelező, s a holnapi választásnál ki-ki tetszése szerint változtathat rajta”.49 A tagságukat élethossziglan megőrző főren dek megválasztása tehát a főrendiházban máskor, például a bizottságok esetében is alkalmazott módon, vagyis úgy történt, hogy a nyilvános ülésen előre összeállított névsoron jelölték be a főrendek, hogy támogatják-e vagy sem az adott jelöltet (illetve a jegyzéket egyéni jelöltjeikkel kiegészíthették). A mostani választás annyiban tért el a szokásostól, hogy végül nem egy, hanem két eltérő névjegyzék került szavazás alá, továbbá, hogy rendkívül sok volt az „egyéni jelölt”. A Nemzet már a választás napján megjelent esti számában tudósított a főren diházi ülésről, bár eredményt még nem közölhetett: a 11 órakor elkezdődő ülés csak délután negyed négykor fejeződött be.50 Talán ezt a tényt is igyekezett el lensúlyozni az élénk stílusú leírással: „Megtellett a nagyterem majdnem egészen, de távolról sem voltak annyian, mint a legutóbbi két »nagy« szavazás alkalmával [...] Ma a főpapok sem voltak olyan nagy számmal, mint akkor. [...] A főrendek mindinkább szaporodó tömege pedig járt föl és alá, nyüzsgött, suttogott, beszélgetett, tárgyalt a kézről kézre járó jelöltek névsorán, de távolról sem azzal a zajjal, erőlködéssel, mint a múltkori szavazásoknál. Ma bizonyos búskomorság uralkodott a főrendeken, mintha elsiratnák azokat titokban, akik ebben a teremben utoljára hozzák a törvényt.” A szavazatok összeszámolását a jegyzők fél 12-kor kezdték és 3⁄4 3-kor még nem voltak készen vele. „A közönség időközben mind egy szálig elpárolgott, a terem lassankin[t] átfülledt, a kívülről jövő füst 48 A Lázár főnemesi nemzetség tagjai 1885-ig nem kaptak meghívást a főrendiházba. 1885 februárjában gr. Lázár Imre és Jenő eredménytelenül folyamodott regálisért. A főrendiházban örökletes tagsági jogosultsággal rendelkező családokat becikkelyező 1886. évi VIII. tc. a gr. Lázár családot is felsorolta, de 1918-ig egy családtagot sem találtunk a főrendiház tagjai között. 49 [cím nélkül]. Egyetértés, 1885. május 15. 1. 50 FN 1884–1887. I. 1885. máj. 15. (41. ülés) 299–300.
