Századok – 2017
2017 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Borbély Zoltán: Homonnai Drugeth (III.) György hűtlenségi pere (1600–1603)
BORBÉLY ZOLTáN 295 éppen az országgyűlésen voltak Pozsonyban.77 Szokoly és Bánóczy hat vármegye nevében beadott panasza ellen tiltakoztak, mivel a legtöbb megyében birtokokkal sem rendelkeznek, így a panaszok alapján nem lehet az 1546/25. artikulusban foglaltak szerint, a közbéke felforgatóiként fellépni ellenük.78 A beadványokban annak is hangot adtak, hogy alattomos módon a két felperes nem az érsek-helytartó előtt intézi az ügyet, hanem rendkívüli bíróságot szorgalmaznak, ahol ők nem tudják előadni a saját álláspontjukat. Némi előrelépés csak 1601 legelején következett be, amikorra Kutassy János lefolytatta a szükséges bírósági vizsgálatokat és megállapította, hogy Szokolyék vádjai nem számítanak nyilvános sérelmeknek, így rendes bírósági eljárást rendelt el az ügyben. 79 A hivatali ügymenet mellett azonban egy másik problémával is szembe kellett néznie az ifjú Homonnai Györgynek. 1600 decemberében Pozsonyban felütötte a fejét az a híresztelés, hogy Homonnai Drugeth György valójában nem is a vér szerinti leszármazottja apjának.80 Ennek az alapját az a pletyka adta, miszerint a Lengyelországba készülő Dóczy Fruzsina egyik szolgálólánya nem volt hajlandó követni úrnőjét, hanem Török Fruzsinához, Homonnai Drugeth István özvegyéhez menekült, ahol kiteregette a sógornő titkait. Eszerint éveken keresztül titokban kellett tartania, hogy Homonnai Drugeth György és Dóczy Fruzsina egyetlen fiúgyermekét játék közben az egyik dajka fejre ejtette, amibe azonnal 77 Idővel szinte formulává merevedett Dóczy Fruzsina és Homonnai György beadványa, amelyből több tucat példány maradt meg. Valamennyi beadvány érvelése a pernek ebben a szakaszában gyakorlatilag ugyanaz volt. Jelen esetben a következőt használtam: ÖStA AVA FHKA HFU r. Nr. 70. Konv. 1601. augusztus, fol. 221 r-v. Itt érdemes megjegyezni, hogy Dóczi Fruzsina az 1590-es évek országgyűlésein személyesen vett részt. 1593-ban Homonnai Drugeth György özvegyeként kapott személyes meghívót, 1601-ben – tehát már a per alatt – pedig Teuffenbach özvegyeként. Lásd http://archivum.piar.hu/arisztokrata/ Ezzel szemben a család másik ágából a rangidős Homonnai István a harcmezőn tevékenykedett, az országgyűlésen pedig idősebb fia, László vett részt nagybátyja, Révai Ferenc oldalán. Lásd MNL OL P 108 Esterházy család hercegi ágának levéltára, Repositorium (a továbbiakban: P 108) rep. 46. Fasc. E. No. 183. 78 Ellenben az 1546/26. törvénycikkelyre hivatkoztak, amely szerint a hatalmaskodó mágnások ellen a „rendes bírák előtt kell keresetet indítani.” Magyar Törvénytár II. i. m. 172–173. 79 Takáts S. : Nagyasszonyok i. m. 211. Az érsek-helytartó rendeletét ezzel kapcsolatban sajnos egyelőre nem sikerült megtalálnom, így pusztán Takáts megállapítására tudok hagyatkozni, amit a későbbi események teljes mértékben igazolnak. 80 ÖStA AVA FHKA HFU r. Nr. 69. Konv. 1601. január, fol 59. r. v.
