Századok – 2017
2017 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Bácsatyai Dániel: A 13. századi francia–magyar kapcsolatok néhány kérdése
A 13. SZÁZADI FRANCIA–MAGYAR KAPCSOLATOK NÉHÁNY KÉRDÉSE 276 atyjaként.149 Ez az András azonban – hitelt érdemlő források szerint – már apja életében elhunyt Halicsban. 150 Delfiusnál olvasunk először az állítólagos velencei származású édesanya eredetéről is, tudniillik azt, hogy Sybilla apja Pietro Cumani velencei szenátor volt.151 A másik jelölt 1589-ben bukkan fel Jean Scohiernek a Croy-családról írt művében.152 Kulcsfontosságú, hogy ez a Croy család nem azo nos a dauphinéi Crouy-Chanel családdal. Itt ugyanis a legfényesebb hercegi dinasztiák egyikéről van szó, a burgundi hercegek egykori bizalmasairól, egy mai napig virágzó arisztokrata famíliáról.153 Scohier úgy okoskodott, hogy a Croyok őse valójában a magyarországi hatalmát elvesztő IV. István magyar király volt, aki kénytelen volt Franciaországba menekülni, s ott fiát, Márkot egy helyi családba beházasítani. Ez még az előzőeknél is nyilvánvalóbb képtelenség. Wertner Mór egy negyedik megoldással próbálkozott és megkísérelte közös nevezőre hozni a magukat magyar eredetűnek valló, címerükben Árpád-sávokat viselő három francia nemesi család, a Croy hercegek, a Crouy-Chanelek és a ko raújkorban kihalt Rumbeprék hagyományait. Az utóbbi család őse állítólag egy 149 Pontus Henterus Delfius: Genealogiae praecipuarum aliquot e Gallia, Francia ac Belgica familia rum VI. Antwerpiae 1583. 49. 150 Wertner M. : Az Árpádok i. m. 456–457. 151 Az előkelő Cumani család valójában a Velencétől délnyugati irányban 60 kilométerre, Padova közelében található Monselice városából származott. Az idővel Padovában is felbukkanó klán családfája sajnos nem rajzolható fel a 13. században – mindenesetre 1209 és 1212 között élt egy bizonyos Pietro Cumani Monselicében. Vö. Gérard Rippe: Padoue et son contado (Xe–XIIIe siècle). Bibliothèque des Écoles Françaises d’Athènes et de Rome. 2003. (http://books.openedition.org/ efr/575#bodyftn62, letöltés 2016. dec. 6.) 152 Jean Scohier: La généalogie et descente de la très-illustre Maison de Croy. 1589. 2. 153 A hercegi család – amelynek ugyancsak van olyan tagja, aki a 19. században Magyarországon honosodott meg – 1953-ban helyezte el levéltárát a mons-i levéltárban. A Croy-archívumban őrzött legrégibb fennmaradt irat a Croyok és a Rentyk között 1357-ben létrejött családi kapcsolatról ad hírt. Vö. Marie Rose Thielemans: Les Croÿ, conseillers des ducs de Bourgogne. Docu ments extraits de leurs archives familiales 1357–1487. Bulletin de la Commission Royale d’His toire 124. (1959) 20–25. A Croy-hercegek közt a 15. századtól kezdve kimutatható a magyar származás tudata, amit okleveleik éppúgy bizonyítanak, mint a reprezentációjukban feltűnő ikonográfia. Ez utóbbira lásd Réthelyi Orsolya: Gertrúd királyné és Szent Erzsébet a Németalföl dön. Az Árpád-ház a Croy család reprezentációjában. In: Meráni Gertrúd 231–243. Ami az ira tokat illeti, I. Miksa 1486-ban kelt oklevele szerint a Croy hercegek „ex vera et legitima progenie seu origine regum Hungarie” származnak. Kiadását lásd Scohier, J . : La généalogie i. m. 58. A Scohier-nél olvasható dokumentumot L. P. Gachard még látta a beaumont-i várban őrzött levéltárban, ám ez Thielemans idézett cikkének megírásakor nem volt kutatható. Vö. L. P. Gachard: Notice des Archives de M. le Duc de Caraman, précédée de recherches historiques sur les princes de Chimay et les comtes de Beaumont. Bulletin de la Commission Royale d’Histoire 11. (1846) 109–256.; Thielemans, M. R . : Les Croÿ i. m. 1.
