Századok – 2017
2017 / 1. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Krisen/Geschichten in mitteleuropäischem Kontext. Sozial- und wirtschaftsgeschichtliche Studien zum 19./20. Jahrhundert (Gyimesi Réka)
TÖRTÉNETI IRODALOM 214 A szerzőpáros a csődperek vizsgálatát közép-európai kitekintéssel kezdi (német államok és a Habsburg Birodalom), majd a pesti csődök levéltári anyagának elemzését végzi el. Részletes táblázatok és szemléletes grafikonok segítik a tanulmányban megfogalmazott célok elérését, a cégek mortalitásának vizsgálatát, a magyar adatsorok összevetését az eddigi kvantitatív eredményekkel. Forrásaik segítségével megismerhetővé válnak a csődeljárás párhuzamos intézményi szabályozásának eddig tisztázatlan, ismeretlen vonatkozásai. Az árvizek – mindenekelőtt az 1878-as miskolci áradás – társadalom- és gazdaságtörténeti vonatkozásaival foglalkozó Bodovics Éva írásában ( Katastrophe – diesseits und jenseits der Wirklichkeit. Die Konstruktion der Katastrophe im Spiegel zweier Hochwasser in Ungarn) a kataszt rófa konstrukcióját tanulmányozza két magyarországi árvíz kapcsán. Az általa vizsgált konkrét krízisek tükrében elemzi, hogy milyen képet alakítottak ki – főként – a sajtótermékek a csapásokról és az azokat követő történésekről. Bodovics megállapítja, hogy az újságokban a tapasztalatok, ismeretek bemutatása mellett fontos szerepet kapott az olvasói elvárások kielégítése is. A leírtakat ugyanis nagyban befolyásolta a katasztrófa képének közös kulturális gyökerekből megkonstruált fogalma. Kiss Zsuzsanna tanulmányában ( Gesellschaftshistorische Aspekte der Getreidekrise gegen Ende des 19. Jahrhunderts) a gabonaválság társadalmi vonatkozásait elemzi. Ehhez gazdasági szak írók munkáit és gazdaságtörténeti feldolgozásokat használ fel, melyekben a válság korabeli, 19. század végi értelmezései után kutat. Kérdésfeltevése fontos aspektusra irányítja a figyelmünket, a gabonaválságot ugyanis egy hosszú távú folyamat egyik eredményeként kívánja definiálni. Az elemzés szempontjai közül átgondolásra érdemesnek tartjuk azt, miszerint a gazdasági szakírók munkái a témával kapcsolatos általános közgondolkodást tükröznék. Az elméleti vizsgálódásokat gyakorlati szempontok is követik, három magyarországi uradalom elemzésével derül fény a gazdasági makro- és mikroszint különbségeire. Klement Judit esszéjében (Die Agrarkrise am Ende des 19. Jahrhunderts und die Budapester Mühlenindustrie) a magyar iparosodás egyik legfontosabb pillérét, a malomipart, azon belül is a pesti gőzmalomipart vizsgálja. A 19. század végén kibontakozó agrárkrízis hatásainak elemzéséhez első lépésként ismerteti a budapesti malomipar felemelkedésében szerepet játszó tényezőket. A cégek éves pénzügyi jelentéseinek és egyéb forrásainak elemzését követően maga a krízis és az agrárpiac átalakulása kerül a vizsgálat fókuszába. A források a budapesti malomipar 1880-as évektől jelentősen megváltozott piaci helyzetére utalnak, hiszen a csökkenő lisztár, a növekvő vám és az élesedő verseny egyre inkább kiszorították a nyugat-európai piacról a pesti cégeket. A legfontosabb változást azonban a szerző szerint az agrárpiac globalizálódása idézte elő. Az erdélyi iparos és kereskedő rétegek 1920 utáni integrációjával és problémáival foglalkozó Kulcsár Beáta írásában (Visionen und Schicksale: Widerspiegelung des in Siebenbürgen erlebten Imperiumwechsels in einem Tagebuch und zwei Memoiren) három kéziratos forrást ele mez, melyek szerzői az első világháború előtti keretek között szocializálódtak, és a háborút követően átélték a többségi nemzetből kisebbséggé válás folyamatát. Az impériumváltás e tapasztalatának vizsgálata képezi a tanulmány tárgyát Paál Árpád (egykori udvarhelyi alispán,
