Századok – 2017
2017 / 1. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Krisen/Geschichten in mitteleuropäischem Kontext. Sozial- und wirtschaftsgeschichtliche Studien zum 19./20. Jahrhundert (Gyimesi Réka)
TÖRTÉNETI IRODALOM 212 közt sem volt megkülönböztetés (179., 204.). A kamat ismeretlen fogalom volt, a kölcsönt felvevő azonban biztosítékot adott a kölcsönadónak, ami akár a kölcsön összegénél magasabb is lehetett (119.). A régi törvény – írta Gjeçovi – nem ismerte a pénzben megszabott árakat. Ennek megfelelően a kánun szerint sem lehetett senkit pénzbeli elégtételre kényszeríteni kártérítés, büntetés, vérontás esetén (117.). Az erdei, mezei károk okozása esetén alkalmazott előírások a kártérítés a magyar szokásjogban járatosak számára ismerősen csengenek: kár esetén nem kellett büntetést, csak kártérítést fizetni. A becslés az öregek vagy két falubeli dolga volt. A tilos helyen fát vágók fejszéjét elvették, a vágott fát ott kellett hagyni. A különböző állatok által okozott károkat megkülönböztették egymástól. A mindent felfaló kecskék pusztítását két mondás is megörökítette: „Egy kecske egy egész hegyi legelőt kiszikkaszt.” „A kecske gonosz lélek, amit megérint a szája, az kiszikkad.” (155.) A Dukagjini-kánun – bár erről a szöveg nem beszél – Albánia katolikus vidékein volt szokásban. Az egyház a kánunon kívül esett, nem volt rá érvényes a vérbosszú, de ő sem alkalmazhatott erőszakot. Az egyház jogai sérthetetlenek, senki sem tehette rá azokra a kezét (5.). A Dukagjini-kánun új kiadása az utolsó olyan európai szokásjog világába enged bepillantást, amely részben még mindig érvényben van, Észak-Albániában ugyanis a rendszerváltás után újra feléledt használata. Jó lenne megtudni, hogy az írni-olvasni tudás elterjedése, a szöveg többszöri albán nyelvű kinyomtatása vajon változtatott-e használatán. Tringli István KRISEN/GESCHICHTEN IN MITTELEUROPÄISCHEM KONTEXT Sozial- und wirtschaftsgeschichtliche Studien zum 19./20. Jahrhundert (Publikationen der ungarischen Geschichtsforschung in Wien 12.) Szerk. Márkus Keller – György Kövér – Csaba Sasfi Bécs 2015. 362 oldal E német nyelvű tanulmánykötet bevezetőjében, a 2012-ben alakult MTA-ELTE Válságtörténeti Kutatócsoport vezetője, Kövér György a krízis fogalmát járja körül (Einleitung: Krisengeschichte als Disziplin? ), érvel a válságtörténettel foglalkozó munkák lét jogosultsága mellett, mely téma kutatására az utóbbi időben kifejezetten ösztönzően hatottak a 2008-as világgazdasági események is. A fogalomtörténeti áttekintést követően a tanulmánykötet célkitűzései is egyértelművé válnak: a krízisek széles spektrumának elemzése (éhínség, áradás, járvány, demográfiai, gazdasági- és agrárválságok, pénzügyi és kereskedelmi krízisek), melyek így nemzetközi perspektívában is összehasonlíthatóvá válnak. A szerző külön hangsúlyozza a magyar sajátosságokat, sorra véve a 19–20. század válságait.
