Századok – 2017
2017 / 1. szám - KONFERENCIA - Pritz Pál: Pamlényi Ervin és a Századok
PAMLÉNYI ERVIN ÉS A SZÁZADOK 20 Az 1964-ben először, majd 1967-ben és 1971-ben napvilágot látott, Molnár Erik fémjelezte kétkötetes Magyarország történeté t Székely Györggyel szerkesztette. 6 A hetvenes évek külföldjét hazánk történelméről németül, angolul és franciául is tájékoztatta. A Die Geschichte Ungarns (1971) az A History of Hungary (1973), az Histoire de la Hongrie des origines à nos jours (1974) egyaránt Pamlényi Ervin letisz tult szerkesztési elveit tükrözi. 7 A legutóbbi rendszerváltásig hagyománnyá vált gyakorlattal a magyar történetírás az ötévente megrendezésre kerülő történész világkongresszusokon vaskos gyűjteményes kötetekben tárta új kutatási eredményeit a nemzetközi nyilvánosság elé (Etudes ). Az 1960-as, 1975-ös, 1980-as és részben a halála után megjelent 1985-ös kötetet Pamlényi Ervin gondozta ténylegesen. 8 A historiográfus Pamlényi Ervin kellett ahhoz, hogy 1961-ben meginduljon a Tudománytörténeti tanulmányok sorozat, amelynek keretében 1973-ig hat kötet hagyta el a nyomdát oly időtálló munkákkal gyarapítva történetírásunkat, mint Várkonyi Ágnes Thaly Kálmánja vagy Gunst Péter Acsádyja. 9 Szerkesztői, szöveggondozói tevékenységének felsorolása még akkor sem lesz teljes – csupán a fontosabbakat fogja át –, ha mindezen túl megemlítjük, hogy (Márkus Lászlóval és Ortutay Gyulával) sorozatszerkesztője volt a Gondolat Kiadó Auróra könyveinek. Az első harminc köteten találkozunk a nevével. 10 Szóval mindez befolyást is jelentett. Nemkülönben az is, hogy 1956-tól az MTA Történettudományi Intézetének lett főállású munkatársa. Mint ilyen 1962 és 1966 között az intézet 19. századi magyar történelemmel foglalkozó osztályát vezeti. 1973-ban a Historiográfiai Kutatócsoport létrehozására kap megbízást, s azt a bécsi Collegium Hungaricum igazgatójává 1975-ben történt kinevezéséig irányítja. Ám a hatalommal félelem, sőt nem ritkán rettenet is járt. Abban sem volt semmi egyedi. Az ilyesmi a Pamlényi Ervin cselekedeteiből is működő rendszer lényegéből fakadt. Kezdődött magával a magyar történelemmel, amelynek jeltelen, 6 Az összefoglalást a Gondolat Kiadó jelentette meg. 7 A Corvina Kiadónál jelentek meg. 8 Az Akadémiai Kiadónál jelentek meg. 9 R. Várkonyi Ágnes: Thaly Kálmán és történetírása. Bp. 1961.; Gunst Péter: Acsády Ignác történet írása. Bp. 1961. 10 Csupán néhány címet említve: George Bernard Shaw: Vélemények, gondolatok. 1958.; Casanova: Emlékiratok. 1960.; Mozart bécsi levelei. 1960.; Thomas Babington Macaulay: Esszék. 1961.; Stefan Zweig: Arcképek. 1965. stb.
