Századok – 2017
2017 / 1. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Der Kanun. Das albanische Gewohnheitsrecht nach dem sogenannten Kanun des Lekë Dukagjini (Tringli István)
TÖRTÉNETI IRODALOM 208 fémvizsgálatokkal kapcsolatos megállapításaikat. Legfőbb eredményüknek a számos pénzösszetételi részadat közreadásán kívül a „pénz nélküli, de pénzzel keltezhető sírok” kimutatásának lehetőségét tartják, amikor egy honfoglalás kori régészeti fémtárgy összetétele megegyezik valamely 10. századi pénz összetételével (8.). A hagyományos – tehát metrikus és morfológiai módszerrel végzett antropológiai – vizsgálatokat több munkatárssal (Just Zsuzsanna, Szilasi Ferenc, Szathmáry László, Holló Gábor) együttműködve Marcsik Antónia végezte. Nemcsak a kötetben közölt sírok és sírcsoportok anyagát, hanem a régészetileg még feldolgozatlan algyői és sándorfalvi temetők embertani anyagát is közreadva rajzolta meg a Maros-torkolattal szemben fekvő terület egykori népességének embertani alkatát. Megfigyelése szerint a kutatott terület és a Duna-Tisza közének déli felén levő temetőkben azonos jellegű népesség temetkezett: túlnyomóan europid és kis százalékban mongoloid. Az archeogenetikai elemzést Csősz Aranka és Mende Balázs végezte, eredményeikről már korábban is szót ejtettünk. A sírok állatcsont anyagát Vörös István vizsgálta, és a tágabb környék adataival együtt összefoglalóan értékelte. A kötet a válaszút előtt álló régészet fontos dokumentuma. Ilyen méretű természettudományos vizsgálattal még nem támogattak régészeti elemzést. Másrészt ennyi, a szokásos képnek ellentmondó eredmény sem született még régészeti kutatás nyomán. Remélhetőleg, ha lesz elegendő forrás kiterjedtebb természettudományos vizsgálatokra, a módszerek finomodásával ki lehet szűrni a durva hibákat, s talán bebizonyosodik az is, hogy a radiokarbonos kormeghatározás nagyon szűk keretek között használható erre a korszakra vonatkozóan. A mitokondriális DNS vizsgálatok eddigi eredményei azonban oly mértékű változást követelnek meg a hagyományos régészeti-társadalmi modellektől, ami azok létezését kérdőjelezi meg. Hogy hol van az arany középút, még nem látszik. Mesterházy Károly DER KANUN Das albanische Gewohnheitsrecht nach dem sogenannten Kanun des Lekë Dukagjini Szerk. Robert Elsie Osteuropa Zentrum, Berlin 2014. 283 oldal Egységes albán szokásjog sohasem létezett. Ennek kialakulását meggátolta az albánok által lakott vidék földrajzi tagoltsága és az önálló albán állam hiánya. Voltak azonban olyan szokások, melyeket egy meghatározott területen betartottak és betartattak. E szokások összességét hívta az albán nyelv az oszmán-törökből kölcsönzött szóval kánunnak, azaz törvénynek. E kánunokat nem felhasználóik gyűjtötték össze és foglalták írásba. Első lejegyzésük a 19. század végi tudományosságnak köszönhető, annak az érdeklődésnek, amely a berlini