Századok – 2017
2017 / 1. szám - FORRÁS - Csernus-Lukács Szilveszter: Felírási javaslat a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában, 1862
CSERNUS-LUKÁCS SZILVESZTER 191 csak az azt kézjegyével ellátó Abonyi önálló munkája-e vagy tárgyalta, esetleg el is fogadta a szűkebb vagy a tágabb bizottság. Ugyanakkor az bizonyos, hogy az uralkodó által meghatározott célkitűzés nem valósult meg, hiszen a megváltozott politikai viszonyok között az 1865 decemberében összeülő országgyűlés – amelyben az említett bizottság több tagja is helyet foglalt – napirendjére nem került ez a törvényjavaslat. Az indítvány a bizottsági tagokra rótt szigorú titoktartási kötelezettség következtében egyáltalán nem vált ismertté, a Helytartótanács berkein belül maradt. Ennek dacára a dokumentum képet ad arról, hogy milyen módon kívánta rendezni a magyar konzervatív politikai elitnek a Schmerlingprovizórium idején vezető hivatali pozíciókat vállaló része a nemzetiségi egyenjogúságot, hogyan képzelte el magyarok és nem magyarok viszonyát a polgári államban, és miként szabályozta volna a nyelvhasználat kérdését.
