Századok – 2017

2017 / 1. szám - FORRÁS - Csernus-Lukács Szilveszter: Felírási javaslat a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában, 1862

189

Csernus-Lukács Szilveszter

FELÍRÁSI JAVASLAT A NEMZETISÉGI EGYENJOGÚSÁG TÁRGYÁBAN, 1862

Az 1848−1868 között eltelt két évtized során a hazai politikai elit az Osztrák Császárság és a Magyar Királyság közötti közjogi viszony utáni legfontosabb kérdésnek tekintette a nemzetiségi kérdés szabályozását. Az 1868. évi XLIV. törvénycikket megelőzően több jogszabály- és törvénytervezet is született a tárgykörben. Az itt közlésre kerülő, 1862-ben született Felírási javaslat

új, eddig nem ismert elemként járul hozzá a nemzetiségi kérdést megoldani hivatott törvénycikkhez vezető úthoz.

1 1849 nyarának megkésett országgyűlési határozatát követően az „alkotmányos szünet” időszakának első ilyen tárgyú rendelkezése, az 1860. október 20-án kihirdetett császári diplomához csatolt, báró Vay Miklós magyar kancellárhoz intézett egyik kabineti irat deklarálta a nemzetiségek egyenjogúságának elvét és szabályozta a közigazgatás nyelvhasználatát.2

Az uralkodó mellett a következő év áprilisában összeülő országgyűlés is célul tűzte ki a nemzetiségi kérdés átfogó szabályozását, azonban nem csak a magyar politikai elit, de a nemzetiségi közösségek is hallatták hangjukat mind az országgyűlésben, mind azon kívül. 1861. április 2-án Karlócán a szerbek, míg június 6-7-én Turócszentmártonban a szlovák értelmiségiek fogalmazták meg követeléseiket, melyek között saját szerb, illetve szlovák területi közigazgatási autonómia is szerepelt. A pesti országgyűlésen két törvényjavaslat is született a kérdésben (egy bizottság által kidolgozott többségi és egy két román képviselő által beterjesztett kisebbségi), ám a törvényhozást az uralkodó 1861. augusztus 22-i leiratával feloszlatta, így azok tárgyalására nem került sor.

3

1 Köszönöm Deák Ágnesnek, hogy felhívta a figyelmemet erre a forrásra!

2 Az iratot közli: Deák Ferencz beszédei. (2. kiadás). Szerk. Kónyi Manó. Bp. 1903. III. 501–502.

3 A nemzetiségi kérdésről 1860-1861-ben lásd Arató Endre: A

magyar politikai nemzet fogalmának vitája az 1860-as évek országgyűlésein. Történelmi Szemle 13. (1970) 444–448.; Deák Ágnes:

„Nem

zeti egyenjogúsítás”. Kormányzati nemzetiségpolitika Magyarországon 1849–1860. Bp. 2000. 515–330.; Stefan Malfèr:

„Empfangen, nicht verstanden” (Überlegungen zur Nationalitätenfrage und zu einem Nationalitätengesetz für Ungarn in der Zeit des Provisoriums). In: Polgárosodás Közép-Európában – Verbürgerlichung in Mitteleuropa. Szerk. Somogyi Éva. Bp. 1991. 169–180.;