Századok – 2017
2017 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Farkas Kornél: Műtárgymozgások 1945–1949. Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum a második világháború után (II. rész)
FARKAS KORNÉL 183 egyházi gyűjteményekben szerepelnek. Kérte, hogy tájékozódjanak hollétükről.161 Dobrovits pedig bizalmas átiratot intézett az intézmények főigazgatóihoz és a két miniszteri biztoshoz: „A Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa attól az aggodalomtól vezetve, mellyel a magyar nemzeti múlt emlékeinek sorsát kíséri és azon felelősségérzettől eltöltve, mellyel a magyar múlt tárgyi emlékeinek megőrzése iránt tartozik, kötelességének tartja, hogy tudomást szerezzen mindazon, az ország területén található műtárgyakról, melyek a felszabadulás előtt Budapesten és vidéken magángyűjteményekben foglaltak helyet és melyeknek sorsáról azóta megnyugtató értesülést nem minden esetben sikerült szereznie.”162 A tanácsos adatokat kért ezekről, amiket a címzettek megküldtek részére.163 A Szépművészeti Múzeum például február 24-én közölte az országban található kiemelkedő magángyűjtők tulajdonát képező műtárgyak jegyzékét. 164 Az MNM Szervezeti Ügyviteli és Igazgatási Szabályzata a magántulajdonú műtárgyak letétbevételéről nem rendelkezett, az intézményeknél az nem egységes gyakorlat szerint történt. Az igazgatótanács az 1934. évi VIII. tc. 6. paragrafusában165 biztosított jogánál fogva, 1949. július 8-án az 1170/1949. sz. alatt határo zatot hozott az egységesítésről. Dobrovits 27-én megküldte véleményezésre annak szövegét Genthonnak is. A Közalapítványi Ügyigazgatóság166 augusztus 15-én módosította azt, végül október 14-én fogadták el végleges formájában: „1./ A Magyar Nemzeti Múzeum szervezetébe tartozó Intézmények vezetői, vagy megbízottai letéti anyagot idegen intézményektől, vagy más természetes /magán/ és jogi személyektől – a zárt kéziratletétek alábbi szabályozott kivételével – csakis letéti szerződéssel, valamint két példányban szabályszerűen kiállított részletes »letéti jegyzék« ellenében vehetnek át a Tanács jóváhagyásától feltételezetten. 2./ A letéti időtartam legalább három év, amelyen belül a letét vissza nem követelhető. 3./ A Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa kiköti magának a letéti tárgyak kiállítási jogát, de nem kötelezi magát a letétbe vett tárgyak kiállítására. 161 MNL OL K 726 134/1949. MNM Tanácsa átirata dr. Ortutay Gyula miniszternek (VKM) egyházi műkincsek sorsa tbn. 1949. febr. 2. 162 MNL OL K 726 135/1949. Budapesti és vidéki magángyűjteményekben levő műtárgyakról jelentés. 1949. febr.–márc. 163 Uo. 164 SzMI 142/1949. A M. N. Múzeum Tanácsának megküldjük a magyar magán- műgyűjtők tulajdonát képező műtárgyak jegyzékét. 1949. febr. 26. 165 A Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsának kiadványai I. Bp. 1937. 9. 166 Működéséről lásd Voit K.: Fejezetek i. m. 54–63.
