Századok – 2017
2017 / 6. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Sallay Gergely – Tőrös István (szerk.): A Nagy Háború öröksége (Prohászka László)
1406 TÖRTÉNETI IRODALOM A NAGY HÁBORÚ ÖRÖKSÉGE Szerk. Sallay Gergely – Tőrös István Zrínyi – HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Bp. 2016. 231 oldal 2016. május 20-án a budapesti Hadtörténeti Múzeumban az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatásával megnyílt a Magyarország a Nagy Háborúban, 1914–1918 című új állandó kiállítás. A tárlatot a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum két gyűjteményvezető főmuzeológusa, Baczoni Tamás őrnagy (Egyenruha- és Felszerelés-gyűjtemény) és Sallay Gergely főtanácsos (Numizmatikai Gyűjtemény) rendezte. A szakszerű, pontos és látványos kivitele mellett napjaink legkorszerűbb interaktív eszközeivel mindenki számára tartalmas élményt jelentő kiállítás már eddig is méltán aratott sikert a látogatóközönség körében. Külön öröm, hogy a kiállításhoz katalógus is készült – méghozzá ehhez a műfajhoz képest rendhagyó formában. A Zrínyi Kiadó és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum közös kiadásában megjelent kötet száz tárgy, illetve tárgycsoport bemutatásával próbálja maradandóvá, otthon is bármikor felidézhetővé tenni a kiállítás élményét. „Egyenruhák és kitüntetések, fegyverek és élelmiszerjegyek, amelyek nemcsak a fronton harcoló férjet és fiút, de a hátország nélkülözéseivel küzdő anyát, kedvest és feleséget is emberközelbe hozza – akár egy évszázad távlatából” – írta időutazásra hívó előszavában a kötet kreatív szerkesztője, Tőrös István. A könyvben megtalálhatók neves katonai vezetők (Ferenc Ferdinánd főherceg trónörökös, József főherceg tábornagy, Franz Conrad von Hötzendorf tábornagy, Szurmay Sándor vezérezredes, Arz Arthur vezérezredes, Svetozar Boroević tábornagy) személyes tárgyai. Külön tárgycsoportok foglalkoznak az Osztrák–Magyar Monarchia haderejének egyenruha-típusaival, rendfokozati jelzéseivel, legfontosabb fegyvertípusaival és katonai felszereléseivel. A szerkesztők jól oldottak meg olyan bonyolult feladatot, mint például a kitüntetések és sapkajelvények bemutatásának kérdése. Ezek esetében bemutatásra került az első világháború két emblematikus kitüntetése, a Károly Csapatkereszt és a Sebesültek Érme, továbbá sikerült mindössze két oldalon jó áttekintést adni a Nagy Háborúban közkedvelt sokféle alakulatjelvényről. A tipográfiailag is igényes megjelenésű könyv legnagyobb részét természetesen a közvetlenül az első világháborúval kapcsolatos katonai anyag adja. E mellett ugyanakkor olyan fontos háttértémákhoz kötődő tárgyak bemutatásával is találkozhat az olvasó, mint a hadsegélyezés, élelmiszerjegyek, hadikölcsön-jegyzés, ápolónők a hadikórházakban, fémgyűjtés a hátországban, valamint a hadifogsággal kapcsolatos emlékek. A Nagy Háború és a művészetek kapcsolatát az ezred-arcképcsarnokokat, képes albumokat és újságokat, plakátokat, katonai szolgálatot teljesítő festők akvarelljeit és portréit, hazafias kerámiákat, különleges levelezőlapokat bemutató fejezetek képviselik. Különösen szívet szorító a háború közepétől megjelenő, anyaghiány szülte pótmegoldások (lövészárok-fokos, szöges buzogány és rohamkés, szükségszurony, szükség pisztolytáska, átalakított zsákmányfegyverek, pótanyagok az egyenruházatban) ismertetése, amelyek önmagukban – kommentár nélkül – tanúskodnak a fronton lévő katonák egyre fokozódó ellátási nehézségeiről. A különlegességek iránt érdeklődők figyelmét bizonyára nem kerüli el a Közel-Keleten harcoló osztrák–magyar csapatok használati cikkei, tábori pilóták mindennapi és fegyverzeti eszközei, a hadifogolytábori sportérmek vagy az Esszád pasa fezének leírását tartalmazó fejezetek. A bemutatásra kerülő nehézfegyverek sorában érdemes megemlíteni a legnagyobb szériában gyártott 1914 M 10 cm-es könnyűtarackot, a kiemelkedő lőtávolságú 1915 M 10,4 cm-es tábori ágyút, a magyar tisztek által a Monarchiában elsőnek kifejlesztett, sűrített levegővel működő 1916 M 20 cm-es légaknavetőt, az olasz front harci tapasztalatai alapján kialakított 1917 M 26 cm-es aknavetőt, és persze a háború egyik ikonikus fegyverét, az 1907/12