Századok – 2017
2017 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Dénes Iván Zoltán: Az igazolási eljárástól a nyugdíjazásig. Marczali Henrik eltávolítása az egyetemről (1919–1924)
DÉNES IVÁN ZOLTÁN 1335 Az ellenforradalom berendezkedése Alexander Bernát filozófus, Asbóth Oszkár nyelvész, Babits Mihály költő, Beke Manó matematikus, Éber László művészettörténész, Ferenczi Sándor pszichoanalitikus, Fülep Lajos művészetfilozófus, Kármán Tódor fizikus, Kövesligethy Radó csillagász, Lendl Adolf zoológus, Révész Géza pszichológus, Schmidt József nyelvész és Simonyi Zsigmond nyelvész mellett Marczali Henrik életére is nagy és súlyos hatást gyakorolt. A történetírót a Magyar Tudományos Akadémia 1919 októberében a Tanácsköztársaság idején vállalt szerepe miatt igazolási eljárásnak vetette alá, a Budapesti Tudományegyetem pedig 1920 januárjában ugyanezt tette.8 Ezek eredményeként mindkét intézmény igazolta, te hát jogilag felmentette. 1921 januárjában a rendőrség a fehérterror elleni nyilatkozata miatt hűtlenség gyanújával nyomozást folytatott ellene és – feltehetően – ez ügyben ki is hallgatta. A nyomozást azonban a főügyész márciusban leállította, ám minderről értesítették az egyetemet. 1920. október 20-án elvesztette szeretett feleségét, Marczali Henrikné Schmidl Laurát.9 Egyetemi katedrájától, a tanítás lehetőségétől 1919 és 1924 kö zött fosztották meg. 1928-ban így emlékezett vissza a Tanácsköztársaság és az ellenforradalom idejére: „1919-ben a kommün biztosa tett ki, mert valamennyiünk nevében kijelentettem előtte, hogy ezentúl is hazafias irányban akarunk oktatni. Az egyetemi tanács előbb felfüggesztett, aztán igazolt, majd ismét felfüggesztett, a miniszter pedig 1924-ben nyugdíjba küldött”.10 Az első mondat további kutatást feltételez. A második mondatnak az alábbiakban járok utána.11 A Budapesti Tudományegyetem az 1919/20-as tanév II. felétől (ekkor Marczali hatvanhárom éves volt) – időről időre meghosszabbítva – az 1923/24-es tanév első félévéig félévenként szabadságolta, 1924 végén – a bölcsészkar és a kultuszminiszter kezdeményezésére – pedig az államfő, Horthy Miklós engedélyével nyugdíjazta. A Magyar Tudományos Akadémia sohasem választotta rendes tagjai közé. Tanulmányomban arra keresem a választ, hogy kik, hogyan és miért fosztották meg a világhírű professzort attól, hogy tudását továbbadhassa. Bár mindkét igazolási eljárást és az ügyészi vizsgálatot is bemutatom, mégis tüzetesen az egyetemi 8 Vö. Ormos Mária: Agyműtét, 1919. Magyar kérdőjelek a 20. század elején. Múltunk 55. (2010) 3. sz. 46–71. 9 Marczali Henrikné meghalt. Világ, 1920. október 22. 5.; Marczali Henrik gyásza. Budapesti Hirlap, 1920. október 22. 3.; Marczali Henrik gyásza. Az Est, 1920. október 22. 4.; Marczali Henrik köszönete. Az Est, 1920. november 4. 5. (Valamennyi napilap-cikket Turbucz Péter szívességéből ismerem.) 10 Marczali Henrik: Ki volt, mi volt? In: 99 önéletrajz. Magyar selfmademanek. Bp. 1928. 79. (Az írásra Huszár Mihály hívta fel a figyelmemet.) A tanulmányban szereplő idézeteket betűhíven közöljük. 11 Az értelmezési keretre vö. Bevezetés. In: A magyar történetírás kánonjai i. m. 9–15., Rácz Sándor: A nemzeti történelem dekanonizációja és a politikai közösség rekonstrukciója. 66–84., Trencsényi B. – Sorin, A.: A kelet-közép-európai i. m. 285–317.
