Századok – 2017

2017 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Buza János: Bihar és Zaránd vármegyei települések az adóprés szorításában. Az Oszmán Birodalom monetáris válságához, 1645

BIHAR ÉS ZARÁND VÁRMEGYEI TELEPÜLÉSEK AZ ADóPRÉS SZORÍTÁSÁBAN 136 dénárban104 is számították, ez utóbbi egyezett a tallér alsó-magyarországi kur ­zusával. Egyidejűleg megerősítést nyert az, hogy egyes pénznemek elfogadtatása – például a közönséges fél tallérosoké – nem járt sikerrel, ugyanakkor keresték a váltópénzeket, illetve váltópénzek hiányában105 az említett „gréczi” tallérokat. Megjegyzendő, hogy a „gréczi” tallérokat néhány borsodi falu lakóitól106 is köve ­telték török uraik 1640-ben, azonban ott a tallérok árfolyamát nem jegyezték fel. A tallér árfolyama miatt panaszt tevő Győr megyei falvak többsége a 120 dénáros tallérkurzust sérelmezte, amelyik megegyezett az 1642. évi budai árfo­lyammal. E ponton megkockáztatható a feltételezés, hogy a hódoltságban a tallér több helyütt kimutatható 120 dénáros kurzusa az Oszmán Birodalomban kiala­kult tallérárfolyamnak felelt meg. Mivel az akcsét 1,5 dénárban számították, s mint fentebb láttuk, 1640-ben a tallér árfolyama 80 akcséra esett, ez éppen 120 dénárnak felelt meg. Ez idő tájt azonban a hódoltsági adózók az akcséval igen ritkán találkozhattak, mert említést sem tettek róla. A hódoltsági adózókat nyilvánvalóan inkább foglalkoztatta az, hogy egy tal­léron hány dénárt veszítettek a hódítók által elrendelt kényszerárfolyam miatt. Tekintsük át táblázatos formában a fentebb említett adatokat! Évszám Térség Jellemző tallér­kurzus dénárban 100,00% Kényszerkurzus dénárban Veszteség dénárban Veszteség %-ban 1642 Buda, illetve Pest megye 150 120 30 20,00 % Nagykőrös 160 (gréczi tallér) 135 30 18,75 % 1642 Győr vármegye 150 105 45 30,00 % 1642 Győr vármegye 150 120 30 18,75 % 1642 Győr vármegye 150 125 25 16,66 % 1645 Zaránd vármegye 180 125 55 30,55 % 104 „Itt Nagyságos Uram a tallér úgy jár mint az előtt, százhúsz pénzben, a gréczi százharminczban kel. Vásárlásban el veszik másfél forintba, de ismét a marhát reá tudják.” Bátorkeszi Ferenc levele Eszterházy Pál érsekújvári vicegenerálishoz. Buda, 1642. április 25.; Merényi Lajos: Eszterházy Pál újvári kapitány levelei a nádorhoz 1641–1644. Történelmi Tár 1907. 578. 105 „P.S. Azokat a féltallérokat semmi úton nem akarják elvenni marha árában. Gréczi tallérokat kívánnak, ha aprópénzt nem adhatunk.” Bátorkeszi Ferenc II. levele. Buda, 1642. április 25.; Meré ­nyi L.: Eszterházy Pál i. m. 578. 106 Portapénz címén Zsiliz lakói 1640-ben 4 „gréczi” tallért, Kaza adózói pedig 12 „gréczi” tallért fizettek. Kazinczy G.: Adalékok i. m. 120.

Next

/
Oldalképek
Tartalom