Századok – 2017
2017 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Bollók Ádám: A De administrando imperio és keletkezésének kora az újabb kutatások tükrében
BOLLÓK ÁDÁM 1321 elrendezésére helyezték a hangsúlyt (amint az az Excerpta Constantiniana esetében történt).159 Az utóbbi, azaz a 9–10. századi kompilációk kapcsán megfigyelhe tő eljárás így a szerző helyett sokkal inkább az információra helyezi a hangsúlyt; az elkészült összeállítás pedig kevésbé irodalmi munkaként, mint inkább hasz nos ismeretek és tudni érdemes adatok gyűjtőhelyeként, olvasnivaló szövegek antológi ájaként és a kiválasztott szempontok szerint kereshető adatbázis ként fogható fel. Az Excerpta Constantiniana ilyen értelemben egyszerre a történeti események idő beli és ok-okozati összefüggéseit megszüntető anti-történetírás160 és rendszerező adatbázis. 161 Ez, a hangsúlyt az egyedi ről az általánosan érvényesre, a történeti ről a norma tívra helyező adatkezelés- és szemléletmód nem elsősorban a történeti szövegek alkotóinak a sajátja, még ha a párhuzamokkal és allúziókkal történő „érvelés” közöttük is általános volt.162 Sokkal jellemzőbb volt azoknak a vallási kérdéseket tárgyaló szerzőknek a gyakorlatára, akik egy-egy teológiai pozíció orthodoxiájának eldöntéséhez a Szentírás mellett az Egyházatyák tanítását hívták segítségül. Az Atyák adott kérdésekben megfogalmazott álláspontjának megismeréséhez a késő ókor évszázadai óta rendszeresen állítottak össze különféle gyűjteményeket. Ezen, a gyűjtés fókuszában álló kérdésekre vonatkozó, az összeállító(k) által támogatott tanításokat alátámasztónak tartott idézetek gyűjteményét tartalmazó kötetek (florilegium ok) az Egyházban az 5. században már jelentős szere pet játszottak,163 s lehetővé tették, hogy segítségükkel egy-egy vita alkalmával a résztvevők nagyobb könyvmennyiség megmozgatása nélkül is bemutathassák a nézeteiket igazoló szöveghelyeket. A florilegium ok jelentősége a késő ókor év századai után sem csökkent, így a kora középkori képvita idején is rendszeresen támaszkodtak azokra az egymással szembenálló felek. Így nem meglepő, hogy – amint Magdalino hangsúlyozta164 – a birodalmi orthodox kultúra kialakítását célul kitűző Makedón-kori szerzők is esetenként példaként tekintettek a florilegi umokból jól ismert gyűjtési és kivonatolási módszerekre, mikor saját, szekuláris témájú kompilációikat összeállították. Ez, a hangsúlyt az általános érvényűre, a 159 A Kivonatoknál látott szó szerinti idézetgyűjtemény előzményeit bemutatja Németh, A.: Imperial Systematisation i. m. 20–23. 160 Lemerle, P.: Byzantine Humanism i. m. 331.; Flusin, B.: Les Excerpta Constantiniens i. m.; A gyűjteményt használó bizánci olvasók szempontjaira és igényeire, illetve a szövegek „egységével” kapcsolatos elképzeléseire lásd ugyanakkor Németh, A.: Excerpts versus fragments i. m. 258–261. 161 Németh, A.: Imperial Systematisation i. m. 162 Szemléletes példákat hoz erre a 9–10. századból Kaldellis, A. – Anagnostakis, I.: The Textual Sources i. m. 163 Vö. Daniel King: New Evidence on the Philoxenian Versions of the New Testament and Nicene Creed. Hugoye 13. (2010) 9–10 (a korábbi irodalom említésével). 164 Magdalino, P.: Orthodoxy and History i. m. 148–149.; Magdalino, P.: Byzantine encyclopedism i. m. 226.; Korábban részben hasonlóan vélekedett Beaud, B.: Le savoir et le monarque i. m. 560.
