Századok – 2017
2017 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Bollók Ádám: A De administrando imperio és keletkezésének kora az újabb kutatások tükrében
A DE ADMINISTRANDO IMPERIO ÉS KELETKEZÉSÉNEK KORA AZ ÚJABB KUTATÁSOK TÜKRÉBEN 1318 által az egyik Konstantinápolyban megőrződött késő ókori mozaikról adott leírás ugyanis valószínűvé teszi, hogy a szerzőnek a klasszikus művészetek ikonográfiájában való jártassága nem lehetett elég mély ahhoz, hogy a mozaikon feltűnő jelenetet pontosan értelmezni tudja. Más esetekben ugyanakkor az ókori múltból származó jelenségek felismerése és értő alkalmazása nem okozott ilyen jellegű problémát. 146 Jelen tanulmány több ponton érintette már, hogy a DAI-t, illetve a vele nagy jából egykorú, VII. Konstantin patronációjához kötődő gyűjtemények közül többet is az elemzések egy része az eredeti tervek szerint végül be nem fejezett munkáknak gyanítja.147 A befejezetlenség mértékének, illetve a tervezett végcél pon tos meghatározásának megítélésében azonban már aligha tartható egységesnek a kutatás – nem csekély mértékben azért sem, mert mindkét kérdés vizsgálata a 10. századi összeállításoknak a modern kutató elvárásaival való szembesítését jelenti. Mégis, a 9–10. századi gyűjtemények forráskezelési és szerkesztési sajátosságai iránt érdeklődve egyre gyakrabban találkozhatunk egy, a 20. század utolsó évtizedeitől kezdve elterjedő fogalommal, az úgynevezett „dosszié jellegű” munkák kategóriájával, amely az utóbbi időben a DAI által felvetett kérdesekkel össze függésben is több alkalommal felmerült. A „dosszié jellegű” írások problémáját Theophanés Chronographiá jával kap csolatban Cyril Mango egy 1978-ban megjelent tanulmánya vázolta. A bizánci történeti irodalom e kiemelkedően fontos darabjával kapcsolatban Mango hangsúlyozta, hogy a Chronographia sok helyütt inkább hasonlít egy jegyzetgyűjte ményre, mint kész, szerkesztett munkára. Úgy tűnt számára, hogy a különféle forrásokból kimásolt, illetve kivonatolt részletek pusztán kiírásra kerültek, s ezért a „Krónika stílusa az egyik oldalról a másikra változik”. A munkában szereplő ada tok összehangolása és ellenőrzése sok esetben elmaradt, ugyanazon személy neve a felhasznált forrástól függően más és más alakban szerepelhet.148 Ezekből és más adatokból arra következtetett, hogy az eredeti forrásanyag összegyűjtését, azaz a „dosszié” összeállítását Geórgios synkellos végezte, aki azonban halála miatt a munkát már nem tudta befejezni. A kéziraton az azt megöröklő Theophanés ezek után már csak viszonylag csekély változtatásokat hajtott végre a Chronographia végleges publikálása előtt – annyit és olyan jellegűeket azonban nem, amelyek e szerkesztési mód nyomait eltüntették volna. 149 146 A művészeti emlékek elemzését lásd Henry Maguire: Epigrams, Art, and the ‘Macedonian Renais sance’. Dumbarton Oaks Papers 48. (1994) 105–115., különösen 111–112. 147 Vö. a 137. jegyzetben idézett irodalommal. 148 Mango, C.: Who Wrote i. m. 12. 149 Uo.
