Századok – 2017
2017 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Bollók Ádám: A De administrando imperio és keletkezésének kora az újabb kutatások tükrében
A DE ADMINISTRANDO IMPERIO ÉS KELETKEZÉSÉNEK KORA AZ ÚJABB KUTATÁSOK TÜKRÉBEN 1314 viszonylag jól körülhatárolható közösség sajátos érdeklődésének nyomait tükrözik.126 Így egyáltalán nem törvényszerű, hogy éppen azokat az adatokat és esemé nyeket tartották feljegyzésre és fel/bedolgozásra érdemesnek, s így azokról őriztek meg tudósításokat, amelyekre a modern kutató kíváncsi lenne. Ennek értelmében a hiányokkal kapcsolatban megfogalmazható megállapításaink is sokszor csak igen viszonylagosak lehetnek. Az előzőeket látva azt viszont nem tarthatjuk meglepőnek, hogy a DAI vizs gálata során Ševčenko127 és az érveit elfogadók 128 inkább a konstantinápolyi levél tárak hiányosságaira helyezték a hangsúlyt. Az előbbi által felsorolt példák közül emeljünk itt ki két különösen sokatmondót. I. Basileios életírásának – császári megrendelésre, a császár égisze alatt dolgozó – készítője láthatólag a császár apjának a nevét sem ismerte, míg Amorion 838-as arab ostromának ismertetése során a Theophanes Continuatus néven említett összeállítás első négy könyvének készí tője kénytelen volt a Negyvenkét amorioni vértanú életé ből származó információk ra támaszkodni.129 Ševčenkóval szemben Howard-Johnston azonban úgy vélte, hogy a DAI (és más hasonló források) elemzése éppen azt mutatja, hogy a biro dalom külügyeiért felelős hivatal (a dromos ) levéltára számos fontos dokumen tummal rendelkezett, amelyek rendezett állapotban voltak.130 E két megközelítés valójában persze csak részben zárja ki egymást. A 9. század végi és a 10. századi helyzetről a DAI részben valóban igen kedvező képet fest a ruszok dnyeperi út jának etnográfiai részletességű leírásával, a besenyőkhöz küldött követjárásokról szóló (7 3–17. ; 8 9–21. ), illetve a Gabriél kl é rikos nak a magyarokhoz vezetett követ ségét előadó (8 23–33. ) beszámolókkal, vagy éppen az Árpád-ház genealógiájának tüzetes bemutatásával (40 53–61. ). Akár az idegen népekhez küldött követek által visszaérkezésük után tett jelentésekről, akár a császárvárosba érkező követekkel közvetlen kapcsolatba kerülő hivatalnokok által folytatott információszerzés 131 126 Vö. Németh, A.: Excerpts versus fragments i. m. 127 Ševčenko, I.: Bíborbanszületett Konstantin i. m. 259–266.; Ševčenko, I.: Re-reading i. m. 189–193. 128 Pl. Jonathan Shepard: Past and future in Middle Byzantine diplomacy: some preliminary observa tions. In: Byzance et le monde extérieur: contacts, relations, échanges. Actes de trois séances du XX e Congrès international des Études byzantines, Paris, 19-25 août 2001. (Byzantina Sorbonensis 21.) Szerk. Michel Balard – Elisabeth Malamut – Jean-Michel Spieser. Paris 2005. 175–176. 129 Ševčenko, I.: Bíborbanszületett Konstantin i. m. 260–261., további példákra lásd 262–265.; Ševčenko, I.: Re-reading i. m. 190., további példákra 190–193. 130 Howard-Johnston, J.: The De administrando imperio i. m. 319. 55. jegyz.; Ha nem is szólt a jól rendezettségről, de a forrásbázist mégiscsak inkább széleskörűnek látta Beaud, B.: Le savoir et le monarque i. m. 558. 131 Egy ilyen jegyzőkönyv részeként kerülhettek lejegyzésre az Árpád leszármazottait és a magyarok vezetőinek rangjait részletező listák (40 51–68. ), talán éppen Termacsu/Tormás és Bulcsú ugyanott említett követjárása (40 63–64. ) alkalmával. A követségek konstantinápolyi elszállásolásának és a követek bizánci hivatalnokokkal folytatott érintkezéseinek részleteire röviden lásd Douglas Lee – Jonathan Sheph ard: A Double Life: Placing the Peri Presbeon. Byzantinoslavica 52. (1991) 32–36.
