Századok – 2017
2017 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Bollók Ádám: A De administrando imperio és keletkezésének kora az újabb kutatások tükrében
A DE ADMINISTRANDO IMPERIO ÉS KELETKEZÉSÉNEK KORA AZ ÚJABB KUTATÁSOK TÜKRÉBEN 1310 magát a keresztény oikumen é egyedüli uraként meghatározó konstantinápolyi csá szár önképe szempontjából is alapvető kihívást jelentett.105 Keletre tekintve azon ban az c Abbāsida Kalifátus ennél sokkal reálisabb, nem pusztán a szimbolikus tér ben megjelenő veszélyt hordozott. A Közép-Anatólián keresztül húzódó bizáncimusz lim határvonalat érő rendszeres támadások106 mellett elég itt Amorion 838-as cAbbāsida ostromára gondolnunk, amely a Birodalom egyik legfontosabb városi központjának, az uralkodó dinasztia névadó helyének elpusztításához vezetett. 107 Bagdad azonban ebben az időben nemcsak politikai, de kulturális értelemben is messze Konstantinápoly fölé tornyosult. Ezekben az évtizedekben zajlott a legkülönfélébb tudományterületeket felölelő görög, szír és perzsa munkák arabra fordítását célul kitűző hatalmas vállalkozás megvalósítása,108 amely évszázadokra megala pozta a muszlim tudományos élet fölényét Európával szemben. Mindezt egy olyan korban, amikor Bizáncban a könyvekhez való hozzáférés még Konstantinápolyban sem volt kielégítőnek nevezhető.109 Ha politikai és katonai téren Bagdad sokáig halálos fenyegetést is jelentett Konstantinápoly számára, a 9. században az utóbbi szellemi elitje példaként tekinthetett az előbbi kulturális és műveltségi állapotaira.110 De inspiráló példaként tekinthettek a 7. század óta muszlim uralom alá ke rült palesztinai szerzetesközösségek pezsgő kulturális világára is, amely Bizánc 8–9. századi válsága idején, az Omajjádok, illetve az c Abbāsidák uralma alatt is meg őrizte a korábbi virágzó szellemi életet.111 Nem véletlen, hogy az e közösségekből 105 Michael McCormick: Byzantium and the West, 700–900. In: The New Cambridge Medieval His tory II. c. 700 – c. 900. Szerk. Rosamund McKitterick. Cambridge 1995. 380. 106 John F. Haldon – Hugh Kennedy: The Arab–Byzantine Frontier in the Eighth and Ninth Centuries: Military Organization and Society in the Borderlands. Zbornik Radova Vizantološkog Instituta 19. (1980) 79–116. 107 Alexander A. Vasiliev: Byzance et les Arabes I. La dynastie d’Amorium. (Corpus Bruxellense Historiae Byzantinae 1.) Bruxelles 1935. 144–177.; Juan Signes Codoñer: The Emperor Theophilos and the East, 829–842. Court and Frontier in Byzantium during the Last Phase of Iconoclasm. (Birmingham Byzantine and Ottoman Studies 13.) Farnham 2014. 287–297.; Az elpusztított városra és az ostrom következményeire vö. Amorium Reports 3: The Lower City Enclosure Finds. Reports and Technical Studies. Szerk. Christopher E. Lightfoot – Eric A. Ivison. (Amorium Monograph Series 3.) İstanbul 2012. 108 Dimitri Gutas: Greek Thought, Arabic Culture. The Graeco-Arabic Translation Movement in Bagh dad and Early Abbasid Society (2nd–4 th /8 th –10 th Centuries). London–New York 1998. 109 Cyril Mango: The Availability of Books in the Byzantine Empire, a.d. 750–850. In: Byzantine Books and Bookmen: A Dumbarton Oaks Colloquium. Szerk. Ihor Ševčenko – Cyril Mango. Washington 1975. 29–45. 110 Paul Speck: Ikonoklasmus und die Anfänge der Makedonischen Renaissance. In: Varia I. Szerk. Paul Speck. (ΠOIKIΛA BYZANTINA 4.) Bonn 1984. 175–210.; Paul Speck: Weitere Überlegungen und Untersuchungen über die Ursprünge der byzantinischen Renaissance. In: Varia II. Szerk. Paul Speck. (ΠOIKIΛA BYZANTINA 6.) Bonn 1987. 253–283.; Paul Magdalino: The Road to Baghdad in the Thought‐World of Ninth‐Century Byzantium. In: Dead or Alive? Byzantium in the Ninth Century. Papers from the Thirtieth Spring Symposium of Byzantine Studies, Birmingham, March 1996. Szerk. Leslie Brubaker. Aldershot 1998. 195–213.; Mango, C.: Revival of Learning i. m. 214–215. 111 Cyril Mango: Greek Culture in Palestine after the Arab Conquest. In: Scritture, libri e testi nelle am provinciali di Bisanzio. Atti del seminario di Erice (Tp) (18-25 settembre 1988). Szerk. Guglielmo
