Századok – 2017
2017 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Bollók Ádám: A De administrando imperio és keletkezésének kora az újabb kutatások tükrében
A DE ADMINISTRANDO IMPERIO ÉS KELETKEZÉSÉNEK KORA AZ ÚJABB KUTATÁSOK TÜKRÉBEN 1308 igénylő program az államérdek mellett ráadásul a dinasztia érdekét is szolgálta. A tudományos és a kulturális élet fejlődését előmozdító császári patronáció, illetve a közvetlen császári szerepvállalás ugyanis az uralkodó és a dinasztia legitimációját is erősítette,91 amely I. Basileios, VI. Leó és VII. Konstantin uralmának nemritkán turbulens eseményeit látva egyáltalán nem számított lényegtelennek. A politikai, katonai és gazdasági helyzet lassú stabilizálódásával a háttérben 92 a 9. század második felétől kezdve lehetségesnek és szükségesnek látszott a bizánci állam válsága idején93 kialakult viszonyok áttekintése, és az „elveszett rend” „hely reállítása”.94 Ezt a célt szolgálta Leó idején a jogi ( Basilika , Novellae ), gazdasági (Eparkhos könyve ), katonai ( Taktika ) ügyeket, 95 a szerzetesi életet, 96 az udvartartás rendjét (Klétorologion ) és a külkapcsolatokat (lásd alább) áttekintő és szabályozó gyűjtemények összeállítása a szükséges átalakítások véghezvitelével egyetemben. E „kézikönyvekről” ugyan a mai elképzelések szerint néha nehéz megérteni, hogyan tölthették be a nekik szánt szerepet – a kortársak szemében ugyanakkor nyilvánvalóan alkalmasak voltak erre. A késő ókori római múlt és a 9–10. századi jelen viszonyai között érzékelt szakadék97 áthidalására tett kísérletek a kultúra területén sem maradtak el, sőt, kezdetei nem egy esetben I. Basileios és VI. Leó idejénél korábbra is visszanyúlnak98 – s persze az utóbbi uralkodása alatt is folytatódtak (lásd például Konstantin Kephalas már hivatkozott epigrammagyűjteményét). 91 Vö. Beaud, B.: Le savoir et le monarque i. m., különösen 557., 559–562. 92 Vö. Warren T. Treadgold: The Byzantine State Finances in the Eighth and Ninth Centuries (East European Monographs.) New York 1982.; Warren T. Treadgold: The Byzantine Revival, 780–842. Stan ford 1988. 93 E meghatározásra lásd Wolfgang Brandes: Finanzverwaltung in Krisenzeiten. Untersuchungen zur byzantinischen Administration im 6.–9. Jahrhundert. Frankfurt am Main 2002. 94 A 7–9. századi, a késő ókori keletrómai államot a középkori Bizáncig eljuttató átalakulások eredményét nagyon frappánsan összefoglalja Wolfgang Brandes: Bilder und Synoden. Rechtsgeschichte 12. (2008) 177–178. 95 A hadsereg ügyei iránti érdeklődés ennél az időnél korábbra datálódik, lásd a Syrianos magister által írott, de három különálló műként hagyományozódott katonai traktátust (De Re Strategica , Rhetorica Militaris, Naumachia ). Erről összefoglalóan írt legutóbb (a kiadások és a korábbi irodalom felsorolásá val) Philip Rance: The Date of the Military Compendium of Syrianus Magister (formerly the Sixth-Cen tury Anonymus Byzantinus). Byzantinische Zeitschrift 100. (2007) 701–737. 96 Vö. Magdalino, P.: Byzantine encyclopaedism i. m. 223., 227. 97 Arra, hogy a késő ókor és a 9–10. század viszonyai közötti különbségek ellenére is az utóbbi korszak gondolkodói a római múlt és saját koruk között folytonosságot láttak, vö. Németh, A.: Excerpts versus fragments i. m. 254., 258–259. 98 Vö. például Ihor Ševčenko: The search for the past in Byzantium around the year 800. Dumbarton Oaks Papers 46. (1992) 279–293.; Cyril Mango: The Revival of Learning. In: The Oxford History of Byzantium. Szerk. Cyril Mango. Oxford 2002. 214–221.; Alexander Kazhdan: A History of the Byzantine Literature (650–850). Athens 1999. 205–407.
