Századok – 2017
2017 / 6. szám - A KIEGYEZÉS 150 ÉV MÚLTÁN – JELKÉPEK, CEREMÓNIÁK ÉS EMLÉKEZETEK - Miru György: A nemzet emlékezik, Kossuth emlékeztet, születésének 80. évfordulóján
A NEMZET EMLÉKEZIK, KOSSUTH EMLÉKEZTET, SZÜLETÉSÉNEK 80. ÉVFORDULÓJÁN 1286 hangoztatták, hogy Magyarország története az ott élő zsidók története is, múltuk azonos a nemzetével, ahogy jövőjük is az.77 Úgy látszik, hogy a felekezeti törésvo nalak átjárhatóbbak voltak a nemzeti emlékezetközösség szempontjából, mint a nemzetiségiek. Az utolsó példa pedig azt érzékelteti, hogy a nemzeti emlékezet a lokálist is integrálhatta, ha tartalmuk egybeesett. A feketehegyi olvasókör tagjai, miután Kossuthot március 15-e alkalmából felköszöntötték, elhatározták, hogy emlékkővel jelölik meg egykori lelkészük sírját, akit 1849-ben a lázadó szerbek öltek meg a hívei iránt tanúsított önfeláldozó magatartása miatt. 78 Noha az üdvözlések nagy része Kossuthot a nemzeti múlt részének és nemzeti ügynek tekintette, mégis figyelemre méltó, hogy miként bontakozhatott ki körülötte egy ekkora méretű mozgalom, hisz minden formában tagadta a hatvanhetes rendszer létjogát, politikai legitimitását. Neve említésének is politikai üzenete és jelentősége volt, ugyanis nem kis része volt abban, hogy a politikai tér olyan élesen megosztottá vált a dualizmus idején. Aktív emigrációs időszakában a magyar függetlenség megteremtéséért küzdött, ezért ellenzett minden alkut az uralkodóházzal vagy Ausztriával. A készülő kiegyezés ellen kampányt indított, majd nyílt levelekben világosította fel a magyar közvéleményt az új berendezkedés és a negyvennyolcas törekvések eltéréseiről. A kiegyezés után felhagyott az aktív politizálással, de negyvenkilences alapról, a teljes „állami függetlenség” jegyében bírálta a közjogi rendezést, saját szerepét pedig az „élő tiltakozás”-ban, a függetlenségi eszme szimbolizálásában jelölte meg. 79 Adódhat persze a magyarázat, hogy a törvényhatóságok és testületek autonómiájuk keretében tettek politikai nyilatkozatokat. Azonban a közigazgatási autonómiák beszűkültek a dualizmus évei alatt, épp azért, hogy elkerülhető legyen, illetve ne ismétlődhessen meg a kormány és a megyék, városok nyílt politikai konfliktusa. Kossuth világosan látta a parlamenti viszonyok torzulását és a fokozódó központosítást, válaszában meg is jegyezte, hogy a törvényhatóságok önkormányzata sokat csorbult. 80 Az iratokban a megszólítás is jelezhette a politikai orientációt. A legtöbb testület nagy hazafinak szólította az ünnepeltet, de voltak, amelyek kormányzó úrnak. 77 MNL OL R 90 I.6417. 78 MNL OL R 90 I.6465. 79 Kossuth 1877. jan. 30-i beszéde a ceglédi százas küldöttség előtt. Kossuth Lajos iratai IX. S. a. r. Kossuth Ferenc. Bp. 1902. 149.; Szekfű Gy.: Az öreg Kossuth i. m. 351–352., 360–362.; Miru György: Sza badság és politikai közösség. Kossuth Lajos politikai alapfogalmai. Bp. 2011. 156–169.; A köszöntésekre adott válaszaiban Kossuth többször említette, hogy neve elveket idéz fel, eszmékkel kapcsolódik össze. 80 Kossuth L.: Hálanyilatkozat i. m. 149., vö. Sarlós Béla: Közigazgatás és hatalompolitika a dualizmus rendszerében. Bp. 1976.; Stipta István : Törekvések a vármegyék polgári átalakítására. Bp. 1995. 125– 191.; Cieger András : A közigazgatás autonómiájának nézőpontjai 1848–1918. In: Autonómiák Magyarországon 1848–2000. I. Szerk. Gergely Jenő. Bp. 2005. 25–62.; Miru György: A dualizmus kori közigazgatás politikai kontextusai. Kossuth az autokratikus hatalom ellen. Századok 150. (2016) 1259–1272.
