Századok – 2017

2017 / 6. szám - A KIEGYEZÉS 150 ÉV MÚLTÁN – JELKÉPEK, CEREMÓNIÁK ÉS EMLÉKEZETEK - Miru György: A nemzet emlékezik, Kossuth emlékeztet, születésének 80. évfordulóján

MIRU GYÖRGY

1273

emlékezet tárgyiasulásával. Hódmezővásárhelyen a városi tanácstermet Kossuth arcképe díszítette, de a Pest megyei Kókán is a Kossuthot ábrázoló olajfestmény előtt emlékeztek, igaz még csak egy magánházban.

12

Pest megye határozata, amely valójában elindította a megemlékezések sorát, részletesen felsorolta a politikai pálya azon fontosabb mozzanatait, amelyek a megyéhez kapcsolódtak. Kossuth ugyanis első országgyűlési részvétele után, Zemplént elhagyva Pestre költözött, fogságát követően pedig még aktívabban bekapcsolódott a megye közéletébe. Egykor három géniusz, Széchenyi István, Dessewffy Aurél és Kossuth Lajos küzdött termeikben a haza felemeléséért, szólt a Pest megyei irat, s vetélkedésük az utóbbi győzelmét hozta. Az 1832-es országgyűlés után Kossuth Pesten szerkesztette a Törvényhatósági Tudósítások

at, a lap eltiltásakor pedig a megyénél keresett és talált oltalmat. Fogságából is a megye segítségével szabadult ki, amit Kossuth meg is köszönt nekik. Ott kezdte politikai szereplését, csatlakozott az önadóztató mozgalomhoz, felszólalt a sajtószabadság mellett, a jobbágyság érdekében, s a tengeri kereskedelem fejlesztéséért. A felsoroltak mellett az üdvözlő határozat arról is megemlékezett, hogy Kossuth a megye táblabírája, majd pedig országgyűlési követe volt. Az indítványozó, Beniczky Lajos aljegyző ugyan megjegyezte, hogy ő nem volt kortárs, vagyis nincsenek személyes emlékei, viszont a törvényhatósági bizottság több tagja szemtanúja volt az eseményeknek. Közülük az egyik, Földváry Mihály alispán – aki a megye döntését közölte Kossuthtal – azt is megemlítette, hogy ő még emlékszik azokra a politikai küzdelmekre, amelyek egykor a megyében zajlottak, amikor társaival együtt lelkesült a Kossuth által képviselt hazafias eszmékért.

13

A tinnyeiek sem csak a nagy hazafit köszöntötték, hanem falujuk egykori lakóját, aki iránt szeretetük és tiszteletük ezért is nagyobb másokénál. A Pesti Napló

tudósítása szerint ők is emléktáblával jelölték meg Kossuth házát, illetve teret és utcát neveztek el róla, de arról a levelükben nem tettek említést.14

Győr megye (Cleveland, 1902.) az akkori országhatáron kívül. Lásd Dr. Ádámfy József:

A

világ Kossuth-szobrai. H. é. n. 37–81., vö. Hermann Róbert: A

Kossuth-kultusz. In: ’48 kultusza. Tanulmányok. Szerk. G. Merva Mária. Gödöllő 1999. 18.; Az utcanévadási folyamat is halála után bontakozott ki, Budapesten is akkor neveztek el róla utcát. Gerő András:

A

nemzet apja, „Isten második fia” – Kossuth és kultusza. In: Uő:

Képzelt történelem. Fejezetek a magyar szimbolikus politika XIX–XX. századi történeté

ből. Bp. 2004. 58.; Gyáni Gábor:

Történetírás: a nemzeti emlékezet tudománya? In: Uő:

Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése. Bp. 2000. 108., 110.

12 MNL OL R 90 I.6227c. (Hódmezővásárhely), I.6388. (Kóka).

13 MNL OL R 90 I.6263a-b. Földváry Mihály (1824–1895) 1847-ben lett a megye szolgabírája, s bár nagybátyja és apósa, Gábor a megye adminisztrátora volt, fellépett az adminisztrátori rendszerrel szemben és az ellenzékkel szimpatizált. A kiegyezés után főszolgabíró, 1872-ben országgyűlési képviselő, majd haláláig Pest megye alispánja volt. Beniczky Lajos (1844–1910) 1878-tól szolgált a megyében, később alispán lett.

14 Pesti Napló, 1882. december 11. reggeli kiadás 1.; MNL OL R 90 I.6286. Kossuth 1842 és 1846 között lakott a községben, ahol kisebb birtoka is volt.