Századok – 2017
2017 / 6. szám - A KIEGYEZÉS 150 ÉV MÚLTÁN – JELKÉPEK, CEREMÓNIÁK ÉS EMLÉKEZETEK - M. Lovas Krisztina: Ki mire emlékezett március 15-én a dualizmus korában? Az ünnepségek alakulása az aktuális politikai konfliktusok tükrében
KI MIRE EMLÉKEZETT MÁRCIUS 15-ÉN A DUALIZMUS KORÁBAN? 1232 az első hivatalos április 11-i nemzeti ünnep állami ceremóniájában, Ferenc József részvételével, kísértetiesen megismétlődött. 38 Bár egyes ellenzéki vidéki városokban, mint például Eger vagy Debrecen, már a kiegyezést követő években is látványosan, utcai demonstráció keretében ünnepelték meg március 15-ét, sok helyütt csak a 25. évforduló után kezdődtek az ünneplések. Tekintettel arra, hogy az 1867-es kiegyezést követően március 15-e nem volt a hatalom által támogatott és központilag megszervezett nemzeti ünnep, a megemlékezések alapvetően a különféle társadalmi egyesületek, valamint a kiegyezést ellenző politikai pártkörök kezdeményezésére jöttek létre, ezért országos viszonylatban nem egységesen és nem egyenletesen terjedtek el, hanem a helyi társadalmi-politikai erőviszonyoknak megfelelően alakultak. Nagy szerepet játszott az ünnepnap megerősödésében a választójogi törvényjavaslat és az országgyűlési ciklust háromról öt évre meghosszabbítani szándékozó törvénytervezet39 heves parlamenti vitája, amely 1872-ben a március 15-ei ünnepet megelőző napokban csúcsosodott ki, és első alkalommal késztette a kormánypártot arra, hogy nyilatkozzon március 15-e és 1848 örökségéről.40 Sok helyen a 25. évfordu ló alkalmából, 1873-ban rendeztek először nyilvános ünnepséget, mint például Kolozsvárott,41 Gyulán, 42 Cegléden 43 vagy a fővárosban, ahol a pesti egyetemis ták vették kezükbe az ünnep megszervezését. 44 A kiegyezést követően, az 1870-es évek első felében, az ünnepségek intenzitását és a résztvevők számát figyelembe véve, még nem március 15-e tekinthető az első számú 1848-as emléknapnak a fővárosban. Ugyanis az 1870. évi két újratemetés – Batthyány miniszterelnök holttestének átszállítása a pesti ferencesek kriptájából a Kerepesi temetőbe, valamint Damjanich özvegyének kezdeményezésére, a korábban a józsefvárosi temetőben jeltelenül elhantolt, 1849–1853 között kivégzettek földi maradványai fölé emelt közös síremlék felállítása – vagy a honvéd menház alapkőletételére rendezett országos méretű ünnepség 1871. október 1-jén, még sokkal nagyobb tömegeket vonzott Pest utcáira, mint március 15-e emléknapja. Számos adatot találhatunk arra is, hogy az ország egyes városai és 38 Az április 11-i nemzeti ünnep eseményeire lásd M. Lovas K.: Március 15. i. m. 357–359. 39 A törvényjavaslatokat lásd Az 1869. évi april hó 20-dikára hirdetett országgyűlés képviselőházának irományai. Pest 1869–1872. I–XVI. (a továbbiakban KI 1869–1872.) 1113. sz. XI. 131–154. és KI 1869–1872. 1386. sz. XV. 116. 40 Míg az ellenzék az 1848-as választójogi törvény szigorításával, az 1848-as jogok megcsorbításával vádolta a hatalom képviselőit, addig a kormány a közjogi ellenzék elvakult szenvedélyeitől és a baloldal által gerjesztett anarchiától kívánta megvédeni 1848 márciusának vívmányait. Pesti Napló, 1872. március 15. esti kiadás 1. 41 Magyar Ujság, 1873. március 20. 2. 42 Magyar Ujság, 1873. március 27. 3. 43 Magyar Ujság, 1873. március 20. 2. 44 Magyar Ujság, 1873. március 16. 3.
