Századok – 2017
2017 / 6. szám - A KIEGYEZÉS 150 ÉV MÚLTÁN – JELKÉPEK, CEREMÓNIÁK ÉS EMLÉKEZETEK - M. Lovas Krisztina: Ki mire emlékezett március 15-én a dualizmus korában? Az ünnepségek alakulása az aktuális politikai konfliktusok tükrében
KI MIRE EMLÉKEZETT MÁRCIUS 15-ÉN A DUALIZMUS KORÁBAN? 1230 Így a nemzet lelkes ünneplése 1898-at követően továbbra is március 15-höz kapcsolódott. Április 11-e kötelező, kényszeredett, hivatalos ünneppé vált, így nem válthatta be a hozzá fűzött reményeket. Az első április 11-i nemzeti ünnep nyugalmát a rendőrség előzetes intézkedéseivel kellett biztosítani.29 Az ellenzéki pártok és a pesti egyetemi ifjúság bojkottálta az ünnepet, de botrányt nem csinált. Az ünnepnap későbbi alakulására jellemző, hogy a budavári Mátyás templomban minden évben megtartották az ünnepi istentiszteletet az ország hivatalos, magas rangú vezetőinek jelenlétében és az országgyűlés szünetelt. Az állami épületekre kitűzték a nemzeti lobogót,30 az iskolákban kötelező ünnepségeket tartottak, a hivatalok zárva voltak. Március 15-én, többnyire a függetlenségi párt kérésére szünetelt a képviselőház,31 a hivatalok nyitva tartottak, míg a boltok többsége sok esetben önként bezárt. A magánházakra tulajdonosaik kitűzték a nemzeti zászlót. A királyi épületekre, a Nemzeti Színházra és az Operaházra, a Nemzeti Kaszinóra valamint az Országgyűlésre32 sok esetben nem került ki a nemzeti lo bogó, ami számos alkalommal tüntetésekre adott okot.33 Az iskolákban nem til tották a megemlékezéseket, az iskolafenntartó döntése értelmében ünnepségeket rendeztek. 34 A debreceni ünnepségekre lásd Bényei Miklós: Március 15. vagy/és április 11. 1848 ötvenedik évfordu lója Debrecenben. In: Könyv és Könyvtár. (A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárának Közleményei XXV.) Debrecen 2003. 397–414.; Az április 11-i ünnep kialakulására, március 15-e és április 11-e országos megünneplésére 1898-ban lásd M. Lovas K.: Március 15. i. m. 343–363. 29 A fővárosi rendőrfőkapitány, Rudnay Béla 1898. április 1-jén kelt levelében tájékoztatta a miniszterelnököt arról, hogy valószínűleg az ún. Seffer–Szabados csoport (Seffer László, később ismert függetlenségi újságíró és Szabados Sándor szociáldemokrata, később a Tanácsköztársaság alatt közoktatásügyi népbiztos) megzavarni készül a nemzeti ünnepet. Megoldási javaslatként azt tanácsolta, hogy az említett személyeket jól veressék meg. Bánffy ceruzás feljegyzése szerint inkább békés „befolyásolást” szeretett volna elérni, de „ha másképp nem megy, legyen veretés”. MNL OL K 26 473. cs. 8029/1899 ME. 30 A belügyminiszter 1898. évi 109. számú, a címeres zászló használatára vonatkozó rendeletét lásd Magyarországi Rendeletek Tára 1898. I–II. Bp. 1898. I. 656–689. 31 1889 óta a képviselőház rendszerint az ellenzéki képviselők kezdeményezésére március 15-e alkalmából nem tartott ülést. Kivételt képez ez alól 1913. március 15-e, midőn Tisza István házelnök javaslatára „az ünnep alkalmából” egy rövid ülés keretében, ekkor mutatták be a háznak, az ellenzék által a jogkiterjesztés elmaradása miatt erősen bírált, választási törvény főrendiházi átiratát. Az 1910. évi junius hó 21-ére hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója. XVIII. Bp. 1913. 448. ülés (1913. márc. 15.) 231–233. 32 A képviselőház hivatalai részére készült 1909-es szolgálati szabályzat írta csak elő, hogy március 15-e alkalmából ki kell tűzni a nemzeti zászlót a parlamentre. Lásd Szolgálati szabályzat a képviselőház hivatalai részére és az azzal kapcsolatos ügyrendek, illetőleg utasítások. Bp. 1909. 113. (Köszönöm Cieger Andrásnak, hogy felhívta a figyelmemet erre a rendelkezésre.) 33 A koalíciós kormányzás változást hozott ebben a tekintetben, és ebben az időszakban ott lengett a nemzeti zászló a miniszterelnökségen, az Operaházon, az Osztrák–Magyar Bank palotáján, a Nemzeti Színházon, a Nemzeti Kaszinó és az Országos Kaszinó épületén is. A rendőrök díszegyenruhában teljesítettek szolgálatot, az ünnepségeken sok állami tisztviselő vett részt. Lásd Kis Ujság, 1907. március 16. 3–4. 34 A fővárosi közgyűlés 1893-ban, illetve 1905-ben rendelte el a közép-, illetve elemi iskolákban a március 15-ei ünnepségek megtartását. Lásd Budapest főváros közgyűlési jegyzőkönyvei. Bp. 1893. 12.; Budapest főváros közgyűlési jegyzőkönyvei. Bp. 1905. 90.
