Századok – 2017
2017 / 6. szám - A KIEGYEZÉS 150 ÉV MÚLTÁN – JELKÉPEK, CEREMÓNIÁK ÉS EMLÉKEZETEK - Manhercz Orsolya: Trónbeszéd korona nélkül?
MANHERCZ ORSOLYA 1203 alkotmányos uralkodásra, szeretné megnyitni az országgyűlést, és azt sem bánja, ha ez Pesten történik.19 1861 februárjában viszont a császár már nem akart halla ni a pesti országgyűlésről. 20 Magyar részről mindvégig ragaszkodtak a pesti helyszínhez, a budai ülésezés ellen szólt az is, hogy az ottani helyőrség nagy száma esetleg korlátozná a megnyilvánulások szabadságát.21 Az uralkodó végül csak április elején egyezett bele hivatalosan, hogy a budai megnyitás után Pesten legyenek az ülések. Erről április 3-án táviratban értesítették Apponyit, aki addigra már elhatározta, hogy akár saját felelősségére is bejelenti a pesti ülések engedélyezését. 22 A korábban a képviselőházi üléseknek helyet adó Redoute épületének 1849-es lebombázása miatt mindenképpen új helyszínre volt szükség. Pest városa mindent megtett annak érdekében, hogy a megfelelő helyszín hiánya ne lehessen akadálya a pesti megnyitásnak. 1861 februárjában a város közgyűlése több épület megtekintése után a főrendiház részére a Nemzeti Múzeumot, míg a képviselőháznak a Nemzeti Lovardát javasolta. 23 Az országgyűlés összeülése érdekében kompromisszumra volt szükség: a megnyitóra végül a budai királyi palotában került sor, az üléseket azonban mindkét ház Pesten tartotta.24 Ez a megoldás azonban nem jelentette a budai megnyitás elfoga dását, a képviselők nagy része nem vett részt az eseményen. Deák Ferenc igyekezett rávenni a vele szimpatizálókat, hogy jelenjenek meg Budán, gróf Teleki László pedig ezzel szemben foglalt állást.25 Deák ebben az ügyben azért csatlakozott a kon zervatívokhoz, akik igyekeztek kerülni a konfliktusokat, hogy ez a formális kérdés ne veszélyeztesse az országgyűlés összeülését, „hogy a nemzet sérelmei, törvényes követelései eránt és a nemzetiségek megnyugtatása végett nyilatkozhasson”. 26 19 Lónyay Menyhért 1860. dec. 1-jei bejegyzése. Közli Lónyay Menyhért naplója i. m. 41. 20 [Szőgyény-Marich] László Vay Miklósnak. Bécs, 1861. febr. 22. Közli Emléklapok vajai báró Vay Miklós életéből i. m. 388–389. 21 Lónyay Menyhért 1861. márc. 30-i bejegyzése. Közli Lónyay Menyhért naplója i. m. 171.; Szabad Gy.: Forradalom és kiegyezés i. m. 243. 22 Szőgyény-Marich László 1861. ápr. 3-i és 4-i bejegyzése. Közli Idősb Szőgyénӱ -Marich László or szágbíró emlékiratai I–III. Kiadják fiai. Bp. 1903–1918. III. 93–95.; Deák Ferencz beszédei III. Öszszegyűjtötte Kónyi Manó. 2. bővített kiadás. Bp. 1903. 17.; Az uralkodó utólag nem vonta kérdőre Apponyit. Lásd Deák Ferencz beszédei III. i. m. 19. 23 1861-ben számos lehetőség felmerült, többek között a régi izraelita imaház, az egyetemi könyvtár, a régi Grassalkovich-féle magtár, a Dohány utcai új zsinagóga vagy a Károly-kaszárnya imaháza.; Szabad Gy.: Forradalom és kiegyezés i. m. 242–243.; Komárik Dénes: Az 1861-es ideiglenes országháza „tervpályázata”. In: Az Ország Háza. Buda-pesti országháza tervek, 1784–1884. Szerk. Gábor Eszter – Verő Mária. Bp. 2000. 105–116., itt: 105.; Pesti Napló, 1860. november 9.; Pesti Napló, 1860. november 9. 2. 24 A kompromisszum létrejöttét szorgalmazta Vay Miklós tárnokmester és Apponyi György országbíró. Lásd Ruszoly J.: Országgyűlési képviselő-választások i. m. 21. 25 Lónyay Menyhért 1861. febr. 14-i és 16-i bejegyzése. Közli Lónyay Menyhért naplója i. m. 132. 26 Deák Ágnes – Molnár András: Deák Ferenc. Bp. 2003. 113–114.; Lónyay Menyhért 1861. ápr. 4-i be jegyzése. Közli Lónyay Menyhért naplója i. m. 184.; Szabad Gy.: Forradalom és kiegyezés i. m. 228–229.
