Századok – 2017
2017 / 6. szám - A KIEGYEZÉS 150 ÉV MÚLTÁN – JELKÉPEK, CEREMÓNIÁK ÉS EMLÉKEZETEK - Manhercz Orsolya: Trónbeszéd korona nélkül?
1199 Manhercz Orsolya TRÓNBESZÉD KORONA NÉLKÜL? Bevezetés Az 1848. december 2-án trónra lépő Ferenc József magyar királlyá koronázására – a magyar történelemben szinte példátlan módon – közel tizenkilenc évet kellett várni, az országgyűlés összehívására pedig csak uralkodásának tizenkettedik évében került sor. 1 Mindez nem jelentette azt, hogy ez idő alatt Ferenc József nem látogatott Magyarországra, az országgyűlés összehívása és a koronázás azonban jó ideig nem merült fel. A szabadságharc leverése és az abszolutista kormányzás bevezetése után a bécsi udvar a magyarországi uralkodói reprezentáció terén (is) tiszta lapot nyithatott. Az 1850-es években az egységbirodalom mítosza került a középpontba, amely az új Ausztriát megteremtő fiatal császár alakja köré épült. Ferenc József Magyarországra is osztrák császárként érkezett, még akkor is, ha alkalmanként magyar egyenruhát viselt. A neoabszolutizmus kudarca, a Bach-rendszer bukása azonban előtérbe állította a magyarokkal való kiegyezés kérdését. A kiegyezés megvalósulását mindkét fél számos feltételhez kötötte. A császár a birodalmi egység és az abszolutista uralkodói hatalom minél nagyobb mértékű fenntartására törekedett, magyar részről pedig 1848 lett a tárgyalások kiindulópontja. A párbeszéd megindulásához szükséges volt a magyar országgyűlés összehívása, amivel szorosan összekapcsolódott a koronázás kérdése, illetve annak addigi elmaradása, hiszen csak koronás vagy koronázásra meghívott király nyithatta meg az országgyűlést. A koronázás feltétele volt a hitlevél és az eskü, amelyek megszövegezése – vagyis az uralkodó és a magyar politikai vezetők megegyezése – csak hosszas tárgyalások útján tűnt elérhetőnek. Az 1848-as események után magyar részről az országgyűlés lett volna a tárgyaló fél, ám ha nincs országgyűlés, nincs aki tárgyaljon a koronázásról, s ezzel a kör bezárult. Hogyan lehetett egyáltalán elindítani a tárgyalásokat? Hogyan közeledett egymáshoz a két fél és a két álláspont, és hogyan jelent meg mindez a szimbolikus politika szintjén? Mire volt érzékeny a császár és mire a magyarok? Mennyire éltek tovább a 1 Ugyanakkor az 1791. évi III. tc. értelmében a trónra lépő uralkodónak hat hónapon belül magyar királlyá kellett koronáztatnia magát: „a királyi fölavatás és koronázás minden egyes trónváltozáskor az elhunyt király halálától számitott hat hónap lefolyása alatt törvényes szertartás szerint mulhatatlanul végrehajtassék”. Emellett „a királyi felségnek az országban való személyes lakásáról” szóló 1791. évi IX. tc. megújította a korábban e tárgykörben hozott törvénycikkeket. Az ország ezen régi kívánságának részleteit a törvény nem szabályozta, s az abban foglaltak a 19. század első felében valójában sosem teljesültek.
