Századok – 2017
2017 / 5. szám - MŰHELY - Varga Szabolcs: Emlékpark és kulthely között. Mohács a 21. századi magyar emlékezetkultúrában
1161 Varga Szabolcs EMLÉKPARK ÉS KULTHELY KÖZÖTT Mohács a 21. századi magyar emlékezetkultúrában * Minden nemzetnek megvan a saját történelmi fordulópontja – divatos szóval traumája –, amely köré felépül egy generációról generációra változó emlékezet, és egy ezt megjelenítő ünnepség, illetve rituálé. Ennek hamar kialakul az alapkoreográfiája, az évről évre elismételt – sokszor már unalmassá merevedett – szokásrendszere, melynek révén az egymást követő nemzedékek ismételten felidézik, újraélik – és így életben tartják – a történelmi múlt kiemelt, ezáltal a feledés homályától megmentett, történelmi eseményből immár hagyománnyá váló aktusá t. 1 A magyar történelemnek több olyan jelentős esemény(sorozata) van, amely körül hosszabb-rövidebb ideig nemzeti keretek között élő kultusz szerveződött.2 Ezek kö zül az első a honfoglalás-államalapításon át valójában a saját önazonosságunkra folyamatosan rákérdező, Szent István királyunkhoz kötődő augusztus 20-i „törvénylátó”, majd katolikus ünnepnap, amely modern kori kiüresedése ellenére a Szent Koronába és a Szent Jobb ereklyéjébe sűrít minden etnogenezisünkkel kapcsolatos emlékképet és feltételezést.3 Ehhez jön még hozzá a nemzeti szabadság és polgári önrendelkezés miti kus fogalmainak emléket állító március 15., amelyet az elmúlt évtizedekben különféle módon próbáltak új tartalommal megtölteni, ám ennek ellenére, vagy éppen ezért, a mai magyar nemzettudatunk egyik legbiztosabb – még ha éppen most megújulásra váró – tartópillérének számít. 4 A 20. század két nagy sorsfordító (hosszabb) esemény nek, az első világháborús összeomlást követő két esztendőnek, illetve az 1956. október 23-án kirobbanó kommunistaellenes szabadságharcnak ma még nincsen kialakult koreográfiája. Bár 2010. június 4-én, a trianoni békediktátum 90. évfordulóján hatályba lépett a nemzeti összetartozás napját kimondó törvény, az elmúlt hét évben nem kristályosodott ki az emlékezetpolitika gyakorlati koncepciója. Remélhetőleg 2020-ig * Készült az OTKA PD 109863 pályázat támogatásával. 1 Der Kampf um das Gedächtnis. Öffentliche Gedenktage in Mitteleuropa. Szerk. Emil Brix – Hannes Stekl. Wien–Köln–Weimar 1997. A hagyomány jelentőségének pontos megértéséhez megkerülhetetlen Yves M. – J. Congar: Az Egyház élő hagyománya. Tanulmány a hagyomány teológiai fogalmáról. Bp. 2015. 2 Ennek ma már hatalmas szakirodalma van. A teljesség igénye nélkül: Magyarok Kelet és Nyugat között. A nemzettudat változó jelképei. Szerk. Hofer Tamás. Bp. 1996.; Nemzet, faj, kultúra a hosszú 19. században Magyarországon és Európában. Magyar Történelmi Emlékek – Értekezések – Tanulmányok a nacionalizmus kultúrtörténetéből. Szerk. Hörcher Ferenc – Lajtai Mátyás – Mester Béla. Bp. 2016. 3 Gábor Gyula: A szent István-napi ünnep története. Bp. 1927. 4 Gyarmati György: Március hatalma – a hatalom márciusa. Fejezetek március 15. ünneplésének törté netéből. Bp. 1998. MŰHELY
