Századok – 2017

2017 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Mautner Zoltán: Viták egy pozíció körül. Nadler Herbert kinevezése az állatkert élére

VITÁK EGY POZÍCIÓ KÖRÜL 1156 A döntés háttere: miért Nadler Herbert? Az állat- és növénykerti igazgatói szék nemcsak megtisztelő pozíció volt, ha­nem magas fizetéssel is járt. Az aktuális tisztújítások alkalmával ádáz harcok folytak a fővárosi állásokért, amelyekre nagy volt a túljelentkezés.185 A városli ­geti intézmény esetében sem volt ez másként, ezért felmerül annak a gyanúja, hogy a neves vadász politikai kapcsolatai révén jutott a sokak által irigyelt tisztségbe. A pályázók nagy száma miatt a városházi politikai körök külön-kü­lön kiválaszthattak maguknak jelöltet, akit támogattak az igazgatói szék kö­rüli vitában. Az újságok is a pártpolitikai támogatottság alapján latolgatták az esélyeket, ami során Nadler neve nem merült fel, így kinevezése valóban meg­lepte a közvéleményt.186 Sem Anghi Csaba, aki egy fél évtizedig együtt dol ­gozott Nadler Herberttel, sem Méhes Gyula, a felháborodott vesztes nem utal politikai háttértámogatásra. Az állatkertet akkor már 16 éve vezető igazgató ügyében 1945-ben igazoló bizottságot hívtak egybe, hogy megvizsgálják poli­tikai tevékenységét 1930-tól kezdődően. A bizottság vizsgálata egyértelműen bebizonyította, hogy az ismert vadászati szakíró nem politizált, semmilyen pártnak nem volt tagja.187 Személyét mind a baloldal, mind a jobboldal támad ­ta, ez arra enged következtetni, hogy nem politikai vonalon jutott a budapesti állatkert élére. 188 Támogatókat szerezni azonban természetesen nemcsak politikai elkötele­ződéssel, hanem személyes kapcsolatok révén is lehetett. Ennek legkézenfek­vőbb lehetősége a vadászkörökben keresendő. A vadászat mindig is az ural­kodó elit kedvtelése volt, amiben jelentős szerepet játszottak a személyes kap­csolatok, a bizalom. Nadler Herbert ismert és jó vadász volt, de nem tartozott a klasszikus értelemben vett „vadász elithez”.189 Ő nem Afrikában kalando ­zott, hanem Magyarországon és a Kárpátokban vadászott, valamint tudomá­nyos szinten közelítette meg az úri sportot, aktívan részt vett az egyesületi élet szervezésében. Jó kapcsolatokat ápolt a Földművelési Minisztériummal, Budapesten megszületett a hatvanegyedik európai bölény. Pesti Napló, 1932. június 2. 4.; Az Állatkert jubileuma. Budapesti Hírlap, 1932. június 2. 6. 185 Sipos A. : A fővárosi törvényhatóság igazgatási apparátusa i. m. 60-61. 186 Az Ujság az egykori jószágigazgató kinevezése után úgy nyilatkozott, hogy a kiválasztása pártközi megegyezés alapján történt, és Nadler mellett leginkább régi barátja, Kozma Jenő, az Egységes Községi Polgári Párt vezetője „kardoskodott”. Nádler Herbert, az Állatkert uj igazgatója önmagáról és terveiről. Ujság, 1929. július 7. 9. 187 BFL XVII.1502. b. 3633/945 (22416 szám) Nadler Herbert. 188 A Népszava Nadlert ideiglenes kinevezésétől kezdve folyamatosan gúnyolta. Egyszerre támadta bögötei múltjáért, és vádolta a jobboldali körökkel való cimborálással, miközben Méhes Gyula felleb­bezésében nemzeti érzelmeitől túlfűtve anarchista hazaárulónak bélyegezte. 189 Majtényi Gy. : K-vonal i. m. 101.

Next

/
Oldalképek
Tartalom