Századok – 2017
2017 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Mautner Zoltán: Viták egy pozíció körül. Nadler Herbert kinevezése az állatkert élére
MAUTNER ZOLTÁN 1145 és erdőgazdasági birtokoknak volt jószágigazgatója [...] bizonyára teljes sikerrel oldja meg a megtisztelő feladatot és felvirágoztatja az Állatkertet, a mivel igazán le fogja kötelezni a főváros egész közönségét.”129 A szerző nemcsak alaposan ismer te Nadler életét, hanem azt is bemutatta, hogy milyen előnyökkel rendelkezett a legtöbb vetélytársával szemben.130 A Népszava nem az új igazgató személyével, hanem inkább annak ellenlábasával foglalkozott: „A budapesti állatkert igazgatói állás immár tiz év óta betöltetlen. Az Állatkert élén adminisztrativ aligazgató állott, aki mellett dr. Raitsits Emil állatorvosi akadémiai tanár látta el nagy buzgalommal és odaadással a szaktanácsadó tisztét. Az állatkerti bizottság ismételten is kifejezésre juttatta azt a kivánságát, hogy az Állatkert igazgatójául dr. Raitsits Emilt alkalmazza a tanács. A tanács most a bizottság állásfoglalásával szemben Nádler Herbertet bizta meg az Állatkert vezetésével.” 131 1929. július 9-én kelt az a polgármesteri rendelet, amely az egykori jószágigazgatót Édes Endre előterjesztésének megfelelően az igazgatói teendők ellátásával ideiglenesen megbízta a hónap első napjától kezdve visszamenőlegesen. 132 A kinevezést azonban Sipőcz Jenőnek is alá kellett írnia, ezért még majdnem egy hónapig tartott, amíg Nadler Herbert elfoglalhatta hivatalát. Eközben július 12-én összeült a főváros állat- és növénykerti bizottsága, és megvitatták az új igazgató kérdését is. Lázár Miklós bizottsági tag napirend előtti felszólalásában megismételte az állatkert vezetésével és gazdálkodásával szembeni panaszait, amit egy hónappal azelőtt már a közgyűlés előtt is előadott, kiegészítve az új igazgató személyével kapcsolatos fenntartásait. Nehezményezte, hogy a bizottság csak a lapokból szerzett tudomást arról, hogy ki lett az intézmény új vezetője, és hogy Nadler Herbert nem jelent meg a bizottság előtt, hogy programjáról az „illetékesek” előtt is számot adjon. Ismételten kifogásolta, hogy a tanács nem az általuk egyhangúan támogatott jelöltet választotta. Az ülésen elnöklő főjegyző válaszában tájékoztatta a felszólalót, hogy nem a tanács választott ebben az esetben, hanem a polgármester szándékozik Nadlert megbízni a feladattal. Lázár Miklós az állatkert szabályzatára hivatkozva közölte, hogy az állás betöltéséhez zoológiai doktorátus szükséges. Elpanaszolta, hogy miközben a kiválasztottnak nincs meg a megfelelő képesítése, addig a vesztes pályázók közül többen nemzetközi 129 A budapesti állatkert új igazgatója: Nádler Herbert. Budapesti Hírlap, 1929. július 6. 2. 130 Kittenberger Kálmán vehette csak fel vele a versenyt a terepen szerzett természettudományi ismeretek tekintetében, de a híres Afrika-utazó nem rendelkezett mező- és erdőgazdasági tapasztalatokkal. 131 Az Állatkert uj igazgatója. Népszava, 1929. július 7. 21. 132 A rendelet a jegyzőkönyvben korábban elfogadott feltételeket és Nadler fizetésére vonatkozó adatokat is tartalmazta. BFL IV. 1409. c. I. 2024/1983 (88816/1929). A tanácsi ügyek nem minden esetben kerültek a tanácsülés elé, amennyiben az ügyosztályvezető és a polgármester egyetértett, nem volt szükséges a testületi döntés. Egyed I . : Budapest önkormányzata i. m. 27. Nadler kinevezésének esetében is így jártak el, ideiglenes megbízása Sipőcz Jenő 1929. évi 88.816/I. számú rendeletével történt.
