Századok – 2017
2017 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Mátyás-Rausch Petra: Az erdélyi pénzügyigazgatás átszervezésére tett kísérletek 1598 és 1604 között
MÁTYÁS-RAUSCH PETRA 1113 ügyintézésben? Ha az instrukcióból indulunk ki, akkor az erdélyi pénzügyigazgatási hivatal szervezeti felépítése, különösen az önálló számvevői hivatal megléte, és a titkári pozíció betöltése indokolttá teszi, hogy elvi szinten kamarának nevezzük az intézményt. 105 A következő pontok a döntéshozatallal foglalkoztak. Az elnök által vezetett tanácsüléseken elhangzottakról a tanácstagoknak nem volt szabad beszélniük, az üléseken jelenlévő titkár és pénztáros elmondhatta véleményét, de szavazati joggal nem bírt.106 Az instrukció döntéshozatali mechanizmust tárgyaló része kitért a megfelelő vitakultúra fontosságára is, hiszen csak ily módon lehet hatékonyan és gyorsan dolgozni. Itt hívták fel arra is a tanácsosok figyelmét, hogy szorgalmasan végezzék munkájukat, és beosztottjaikat is erre ösztökéljék.107 A szöveg a Szepesi Kamarának kiadott instrukció szerkezetét követve a döntéshozatal leírása után tért rá az Erdélyi Kamara feladatainak tárgyalására.108 Az erdélyi hivatal leg főbb tevékenysége a fennhatósága alá tartozó tartomány regáléinak, cenzusainak, tizedeinek, vámjainak (többek között harmincadvám), bányászati termékeinek (nemesérc-, illetve sóbányászat) kezelése, az ércbeváltás, pénzverés irányítása, a fiskus tulajdonába tartozó várak, városok, birtokok igazgatása. A kamara képviselte a kincstár és az uralkodó jogait is, így a jogtalannak minősített adományozásokat felül kellett bírálni, és amit lehetett, vissza kellett szerezni a fiskus számára. Az erdélyi jövedelmek sorában kiemelt hely jutott a nemesércbányászatból származó bevételnek, így érthető, hogy az utasítás több pontja is foglalkozott ezzel a kérdéssel. A kamarai tanácsosoknak behatóan kellett tanulmányozniuk az erdélyi nemesércbányák helyzetét, a termelési szokásokat, e célból rendelték a kamara mellé a sziléziai bányamestert, Hans Kaufmannt.109 Külön pont foglal kozott a szatmári bányavidék helyzetével. A Nagybányán működő bányabérlők elmozdítására tett utasítás egyértelműen azt jelezte, hogy a központi kormányzat 105 Az elnevezés kérdését kissé bonyolítja, hogy noha a számvevőség szerepel az instrukcióban, a számvevő kilétét eddig még nem sikerült kideríteni. Az önálló számvevői hivatal és a titkári pozíció volt a két legmarkánsabb különbség a jövedelemigazgatóság és a kamara között. Többek között lásd Szűcs Jenő: A szepesi kamarai levéltár (1567–1813). (A Magyar Országos Levéltár kiadványai I. Levéltári leltárak 7.) Bp. 1990. 27.; A felső-magyarországi jövedelemigazgatóság megalakulásakor Thorda Zsigmond segítőként egy pénztárost és egy írnokot kapott maga mellé, titkár nem szerepelt az instrukcióban. MNL OL E 136 I. k. fol. 73. Póka Ágnes szíves közlése alapján. 106 Ez a pont szóról szóra megegyezik a Szepesi Kamara 1567. évi instrukciójában szereplő artikulussal. MNL OL E136 VII. k. 25. 107 EOE V. 246. 108 MNL OL E136 VII. k 29., illetve EOE V. 246–247. 109 Hans Kaufmann 1603 és 1604 folyamán több alkalommal is bejárta az erdélyi valamint a szatmári bányavidéket. Több jelentés is fűződik a nevéhez, a teljesség igénye nélkül lásd ÖStA AVA FHKA HFU Vermischte Ungarische Gegenstände r. Nr. 13a fol. 101–102., 169–172., 173–188.
