Századok – 2017
2017 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Mátyás-Rausch Petra: Az erdélyi pénzügyigazgatás átszervezésére tett kísérletek 1598 és 1604 között
AZ ERDÉLYI PÉNZÜGYIGAZGATÁS ÁTSZERVEZÉSÉRE TETT KÍSÉRLETEK 1598 ÉS 1604 KÖZÖTT 1094 Bodoni István instrukciója és az Erdélyi Kamarára vonatkozó első tervek (1598–1601) Báthory Zsigmond első lemondásának feltételeit az 1597 decemberében elfogadott prágai szerződés rögzítette, és mivel a fejedelem nem volt hajlandó addig az országban maradni, amíg az utódjának szánt Miksa főherceg megérkezne, I. Rudolf három királyi biztost küldött Erdélybe (Bartholomäus Pezzen, Szuhay István, Istvánffi Miklós).24 A biztosok feladatai közé tartozott az erdélyi terület Habsburg hűségre térítése, a fellelhető erőforrások felmérése. Az anyagi források, jövedelmek feltérképezésén túl találniuk kellett egy olyan, a császári-királyi udvar számára megbízható embert, aki politikai elkötelezettsége mellett pénzügyigazgatási tapasztalatokkal is rendelkezik, és hatékonyan tudja kezelni a befolyó jövedelmeket. A biztosoknak elsősorban tehát arra kellett törekedniük, hogy stabilizálják az erdélyi terület pénzügyeit; a központi kormányzat a pénzügyigazgatás nagyobb mérvű átszervezését a tartomány pacifikálása után kívánta végrehajtani. A királyi biztosok eleget téve kötelezettségüknek, a leköszönt fejedelem egyik megbízható hívét és diplomatáját, a konvertita Bodoni Istvánt tették meg az erdélyi kincstár vezetőjének.25 Bodoni kiválasztása nemcsak politikai, hanem szakmai szempontból is megalapozott döntés volt, hiszen rendelkezett pénzügyigazgatási tapasztalattal, többek között vezette a vízaknai sókamarát. 26 A Magyar Királyság területén megszokott ügymenet szerint Bodoni István kapott a biztosoktól egy részletes, 18 pontból álló instrukciót is, amely pontosan körülhatárolta a tevékenységi körét. Az utasításon pontos dátum nem szerepel, ezért csak feltételezhetjük, hogy Bodoni nem sokkal Báthory Zsigmond lemondása után vehette azt kézbe. A gyorsaságra és a hatékonyságra nagy szükség volt, ugyanis hasonlóan az 1552 és 1556 közötti időszakhoz, a 16. század végén is abban bizakodtak a döntéshozók, hogy az erdélyi területről befolyó jövedelmek önmagukban elegendőnek bizonyulnak a katonaság ellátására és 24 Nagy Gábor: Miksa főhercegre várva. Rudolf erdélyi biztosainak két jelentése 1598 májusából. Szá zadok 141. (2007) 1557.; Kruppa T.: Miksa főherceg i. m. 822. 25 Kruppa T.: Miksa főherceg i. m. 834–836.; Bodoni többek között Itáliában teljesített diplomáciai szolgálatot. Egyik nagy ellenlábasa az 1598 áprilisában börtönbe vetett kancellár, Jósika István volt. Lásd Bethlen F . : Erdély története III. i. m. 188–189.; Elég rossz megítélése volt a kortársak között, többek között Gálffy János halálában játszott szerepe miatt, Szamosközy és Bethlen is gátlások nélküli törtetőként jellemezte. Az biztos, hogy minden politikai változást igyekezett a saját hasznára fordítani. Báthory Zsigmond után Báthory Andrást szolgálta, aki tanácsúrrá nevezte ki, majd az ő halála után Mihály vajda belső köreibe tartozott. Lásd Bethlen Farkas: Erdély története V. Báthory Zsigmond le mondásától Mihály vajda hatalomra kerüléséig (1598–1600). Ford. Kasza Péter. Bp. 2010. 156., 211–212., 258., 263. 26 Serviciul Județean Arhivelor Naționale (a továbbiakban: SJAN) Sibiu Primăria Municipiului Sibiu, Socotelile Oraşului Nr. 105. fol. 16.
