Századok – 2017
2017 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Szőcs Tibor: Miből lett az országbíró? Az udvarispáni tisztségek kialakulása
SZŐCS TIBOR 1087 (mellesleg egy királyi udvarnokföld iktatását is ő bonyolította le).121 Szintén erre utal az a néhány 12. századi elnevezés, amikor az udvarispán nevét nem a megszokott curialis comes formában jegyezték le, hanem mintegy körbeírták a feladatait. Az 1138. évi dömösi oklevélben Chronik fia Györgyre úgy utalnak, mint aki „a királyi udvar szolgálatait végzi”, tíz évvel később, 1148-ban pedig „a királyi udvarra gondot viselő” Gereonról írtak.122 Tegyük hozzá: mindkét személy csak egyszer-egyszer, az itt ismertetett oklevelekben bukkan fel, 123 azaz nem derül ki teljesen egyértelműen, hogy itt tényleg az udvarispánokra gondoltak, de igen valószínű, hogy a fenti szavakkal mindkét esetben a curialis comes hivatalát, ezáltal akkori feladatkörét írták körül. Ha az 1138-as dömösi oklevélben az egyház udvari szolgáinak a vezetőjeként emlegetett Bar nevű „curialis” hivatala a fenti tisztséget takarja, akkor már ebben az időben, de legkésőbb az 1180-as évek elejére az egyházi és világi magánbirtokok is lemásolták ezt a szisztémát, és az ottani birtokállományt számon tartó, és a gazdasági ügyeket általános értelemben intéző curialis comes eknek hasonló volt a feladatuk. A 12. század végétől kezdve a királyi és a megyei udvarispánok feladata mással is kiegészült. A királyi udvarispán valószínűleg III. Béla korától elkezdte átvenni a nádorispán feladatait a királyi udvarban, és ő lett a királyi jelenlét bíróságának a feje, míg a nádor önálló bírói széket kapott.124 A megyei udvarispán hasonlóan helyettesíteni kezdte az ispánt és a királybírákat is, így ő is ellátott bírói funkciókat a hagyományos gazdasági-igazgatási feladatok mellett. Később ez utóbbi szerep szinte teljesen háttérbe szorult, és az udvarispán klasszikus bírói tisztség lett. A magánbirtokok udvarispánjai esetén ez a folyamat kicsit késve, néhány évtizedes csúszással játszódott le, és a megjelenő bírói funkció ebben az esetben nem szorította háttérbe a gazdasági-igazgatási feladatokat. Kálmán eredeti(nek vélt) törekvése tehát nem volt sikeres abban az értelemben, hogy a horvátországi curialis comes intézményét Magyarországra is átültesse, hiszen a tisztség feladatköre igen gyorsan kibővült, és a 13. század elejére lényegében teljesen megváltozott. Abban az értelemben viszont sikeres volt, hogy ezzel megágyazott egy, a modern kor hajnaláig létező magyarországi hivatalnak: az országbírónak. 121 CAH 60. (RA 80.). 122 1138: Georgio filio Cronik curia regalis officia disponente – MES I. 88. (RA 63.); 1148: presentia [...] Gereonis regie curie curam gerentis – Elenchus III/2. 11. (RA 77.). 123 Lásd Zsoldos A.: Archontológia i. m. 26. 124 Szőcs T.: Nádori intézmény i. m. 46–49.
