Századok – 2017
2017 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Mák Ferenc: A megyében a hazát szeretni. A Bács-Bodrog megyei Történelmi Társulat története és működése
MÁK FERENC 111 megírása során bizonyára egyéb szempontok is fölmerülnek, melyek módosítani fogják az általa javasolt elképzeléseket. Iványi Istvánnal egyidőben Czirfusz Ferenc is átadta a Bács-Bodrogh megyei Történelmi Társulat választmányának a maga monográfia-tervezetét. ő már XVI fejezetre tagolta a könyv tartalmát, s azok sorában olyan részletekre is kitért, mint pl. a VI. fejezet: A megye lakossága, a települési viszonyok; a VII. fejezet: Vallás és egyházak; a VIII. fejezet: Nép- és egyéb iskolái, tudományos intézetei (tanügy); a IX. fejezet: Jótékony intézetek; [...] a XI. fejezet: Egészségügy, fürdők, kórházak; [...] a XIII. fejezet: Ipar, méhészet, selyemtenyésztés, forgalom és kereskedés kérdésével foglalkozna. A legvégén „a megye leírására, illetve történetére vonatkozó eddig megjelent munkák és értekezések elősorolása”, vagyis a vármegye bibliográfiája zárná a kötetet. 117 Ezt követően azonban évekre lekerült a napirendről a monográfia kérdése. 1890 tavaszán a Történelmi Társulat választmánya újabb lépéseket tett az ügy érdekében, amennyiben Iványi István, Grosschmid Gábor és Dudás Gyula személyében új monográfia-bizottságot nevezett ki. A három kiváló történész hamarosan közzé is tette a közösen lefektetett új tervezetét, miszerint: „1-ör. A monografia a vármegyének nemcsak történeti múltját, de főleg jelenét karolja fel, hogy az minden időre hű képe legyen a mostani kornak, de egyszersmind maradandó emléke a múlt időknek; 2-or. Hogy annak megírása ne egyszerre, de szakaszonként több szakértő íróra bízassék, kívánatos azonban, hogy az írók, amennyire lehetséges, vármegyebeliek legyenek, első sorban a társulat tagjai, akik több éven át már foglalkoznak megyénk múltjával és jelenével; 3-or. A fejezetek száma és tartalmának meghatározása a szerkesztő választmánynak feladata, és a szerkesztés alatt is változtatható, mert a fő feladat a korhoz, valamint a vármegyéhez méltó művet létesíteni.”118 Ezzel új lendületet vett a vármegyei monográfia elkészítésének az ügye. Az 1891. október 6-án tartott közgyűlésen Schmausz Endre vármegyei alispán, Karácson Gyula főjegyző, Mihályi János árvaszéki elnök, Czirfusz Ferenc kir. tanácsos, tanfelügyelő, Molnár István Lajos tanár, Boromisza Tibor dr. kanonok és Szabó Péter evangélikus esperes személyében héttagú monográfia-bizottság alakult, és elkészült a költségvetés tervezete is, mely szerint az összes költségek 100 példányban 70 ívre terjedő kiadása 10 000 forintra rúgnának. 117 [Czirfusz Ferenc külön tervet adott át]. In: BBTTÉ 2. (1886) 4. füzet. 125–126. 118 Iványi István alelnök – Grosschmid Gábor titkár – Dr. Dudás Gyula társ . r. tag : Vármegyei monográfia ügyében. A kiküldött alválasztmánynak jelentése, a társulat választmányához a millennium ünneplésére megírandó vármegyei monográfia ügyében. In: BBTTÉ 6. (1890) 2. füzet. 80–82.
