Századok – 2017
2017 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Szőcs Tibor: Miből lett az országbíró? Az udvarispáni tisztségek kialakulása
SZŐCS TIBOR 1073 Az az 1113. évi adat, amelyben először jelenik meg a tisztség viselője, sokáig egymagában áll. Az oklevél szerint a zobori egyház összeíratta birtokait a két érintett megyésispán és mások tanúságtétele mellett. A kirendelt, és a számba vételt végrehajtó poroszló a nyitrai ispán curialis comes e, egy bizonyos Ceva volt. 55 Ezt az adatot két másik, ugyancsak 12. századra datálható említés egészíti még ki. III. Béla 1183-ban a nyitrai egyház részére tett adománylevélben említi, hogy „bárhol bármilyen vámot gyűjtenének is össze az említett helyeken az ispán, az ispánnő, az udvarispán vagy bárki más számára, az előbb mondott harmadrészt a püspök embere sértetlenül kapja meg”.56 A passzus tehát nagy általánosság ban rendelkezik arról, hogy az ispánnak, és ezek szerint az udvarispánnak is járó megyei vámrész behajtásakor ne akadályozzák az egyházi harmad beszedését. Az adat értékes betekintést nyújt az udvarispán jövedelmezésébe (ahogy az logikus is, az ispánnak is járó jövedelmekből részesedett), ám semmit nem árul el a feladatairól. Egy 1193 körülire keltezhető oklevélben a zágrábi egyház és bizonyos várnépek (civiles ) közötti birtokpert követően a pernyertes zágrábi püspököt az ügy két poroszlója, Ysanus kőrösi udvarispán és egy másik személy iktatta be a kérdéses földbe.57 Az itt olvasható tevékenység tehát ugyanaz volt, mint az első, 1113. évi alkalommal. A nem túl bőséges forrásbázis miatt érdemes szemlézni a századforduló utáni adatokat is. Imre király 1203-ban felmenti a veszprémi egyház muraközi népeit a királynak és a bánnak fizetendő adók alól úgy, hogy „se a bán, se az udvarispán, sem bárki más ne zaklassa őket a mi vagy az ő részükre történő behajtással”. 58 Az udvarispán tehát nem csak részesült a megyei jövedelmekből, de részt is vett annak beszedésében (nyilván nem személyesen, hanem irányította azt). Hasonló tartalmú II. András 1207. évi levele is, amelyben az esztergomi érseknek adta a barsi vár hatósága alól kivont Gerla falut, többek között olyan kiváltsággal, hogy „se az adószedők, se az udvarispán, se a billogosok, se más behajtók semmilyen okból ne menjenek oda, vagy ott semmilyen behajtást ne végezzenek.”59 Időrendben a következő okleveles adat a megyei udvarispánra még mindig a megyei jövedelmek behajtásával van összefüggésben: egy valószínűleg 1217-ben kelt diplomában 55 DHA I. 393., lásd még Zsoldos A.: Udvarispáni tisztség i. m. 20. 56 ubicunque comiti vel comitisse vel curiali comiti vel cuicumque qualecumque tributum quandocumque in memoratis locis colligitur, predieta pars tercia ab homine episcopi integre accipiatur – CDS I. 90. (RA 136.) Magyar ford.: III. Béla emlékezete. Vál., ford., bev., jegyz. Kristó Gyula – Makk Ferenc. Bp. 1981. 83. 57 per manus duorum pristaldorum nostrorum, scilicet Ysani curialis comitis de Kris, et Bonci, assignavimus – CDCr II. 265. 58 neque banus, neque curialis comes, neque aliquis alter alius, illos exactione sive ad nos seu ad ipsos spectante audeant [...] aggravare – CDCr III. 35. (RA 204.). 59 neque tr[ibuta]rii, neque curialis comes, neque biloti, [neque] alii exactores aliqua illud adire possint occasione, vel aliquam in eo facere exactionem – CDES II. 112. (RA 227.).
