Századok – 2017
2017 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Szőcs Tibor: Miből lett az országbíró? Az udvarispáni tisztségek kialakulása
MIBŐL LETT AZ ORSZÁGBÍRÓ? 1070 illetve curiales comites parrochiani ) csak a várnépek felett ítélhetnek. 39 Az 1950 utá ni történetírás ezt a képet sok helyütt finomította. Léderer Emma 1959-ben megjelent könyvében még azt írta, hogy „[m]egvizsgálva a váradi regestrum mintegy száz esetét, semmi rendszert nem láttam, hogy akkor – tehát a XIII. század elején – mely esetekben szolgáltatott igazságot a nádor, a comes vagy a curialis comes”. Nagyjából ezzel egy időben Bolla Ilona úgy találta, hogy a Váradi Regestrum alapján a várszervezethez tartozó elemek felett a curialis comes ritkábban hozott ítéletet, az ő esetükben inkább az ispán vagy a király által delegált bírák ítéltek. Az udvarispán ellenben „az ezen [tudniillik a várszervezeten – Sz. T.] kívülálló provincián, a környéken élő kisebb birtokosok, valamint a tehetősebbek népei felett [...] bíráskodott.”40 Az Aranybulla előírása előtt tehát alapvetően más volt még a helyzet. Kristó Gyula, majd néhány évvel később Zsoldos Attila cáfolta Léderer azon felvetését is, amely szerint a megyei udvarispán eredendően a királyi udvarszervezet népei felett bíráskodott, és csak a 13. század elejétől lett a megyei várszervezethez tartozó ispán helyettese.41 Zsoldos hívta fel a figyelmet arra is, hogy bár a korábbi irodalom magától értetődően visszavezette a tisztséget a 11. századra (akár Szent István koráig is), az ekkori törvények semmit sem tudnak a megyei udvarispánról, beleértve az olyan passzusokat is, ahol felbukkanásuk elvárható lenne. A tisztség megjelenése így Kálmán idejére tehető, nem sokkal korábbra az első, 1113. évi felbukkanásánál. Szerinte az ispánnak alárendelt udvarispánok ekkortól kezdték átvenni a 11. századi királybírók szerepét a megyékben. A királybírók a 11. században a megye szabad státuszú népei felett ítéltek, ahogy később az udvarispán is, a Váradi Regestrum tanúsága alapján. A hatáskörüket csak az Aranybulla szűkítette le a várszervezet népeire, párhuzamosan azzal, hogy az ispánokat is eltiltotta a serviensek birtokai feletti ítélkezéstől. 42 A megyei udvarispáni tisztség a 13. század végére egyébként átalakult. Kezdetben várjobbágyok töltötték be e hivatalt, de a század közepétől kezdve egyre inkább az ispán familiárisai közül kerültek ki az udvarispánok. Ezzel a tisztség véglegesen elszakadt a várszervezettől, és a századfordulón a megyei szervezethez kötődve az alispáni hivatal alakult ki belőle.43 Ezt az alispánt még a 14. században is sokszor 39 The Laws of the Medieval Kingdom of Hungary – Decreta regni mediaevalis Hungariae I. Transl. and ed. János Bak – György Bónis – James Ross Sweeney. (The Laws of Hungary I/1.) Schlacks 1989. 35., 39. 40 Lederer Emma: A feudalizmus kialakulása Magyarországon. Bp. 1959. 146–147.; G. Bolla Ilona: Az Aranybulla-kori társadalmi mozgalmak a Váradi Regestrum megvilágításában. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae. Sectio historica 1. (1957) 98. 41 Lederer E.: Feudalizmus kialakulása i. m. 151–154.; Kristó Gyula: A vármegyék kialakulása Magyarországon. (Nemzet és emlékezet) Bp. 1988. 185–187.; Zsoldos Attila: Adalékok a királyi várszervezet udvarispáni tisztségének történetéhez. Levéltári Szemle 41. (1991) 4. sz. 28–29. 33. jegyz. 42 Zsoldos A.: Udvarispáni tisztség i. m. 20–24. 43 Uo. 25–27.
