Századok – 2017
2017 / 5. szám - TUDÁSÁRAMLÁS MAGYARORSZÁGON 1770–1830 - Gurka Dezső: A 18–19. századi magyar mineralógus-peregrináció művelődéstörténeti konnotációi
GURKA DEZSŐ 1053 kozását is nyomon követte. Jénai tartózkodását megelőzően – 1801, illetve 1802 novemberében – Dianovszky Sámuel már két levelében is tájékoztatta őt az ottani filozófiai fejleményekről. 47 Jóllehet Lenz egyetemi közegében is kimutatható a magyar peregrinusok jelenléte, a magyar mineralógia kapcsolattörténetének kulcsmomentuma mégiscsak az, hogy az 1797-ben alapított Mineralogische Societät működésében kezdettől fogva jelentős szerepet vittek a Jénában tartózkodó magyarok, illetve a magyarországi tiszteleti tagok. A Társaság 19 alapítója közül három magyar is volt (Bredeczky Sámuel, Nagy Sámuel és Mihalik Dániel), s első elnökévé gróf Teleki Domokost választották meg. Fél Európát behálózó kapcsolati rendszerének organizátora pedig egészen 1832-ben bekövetkezett haláláig a főtitkár, Lenz maradt.48 A kapcsolati hálók kialakításában és fenntartásában igen nagy szere pe volt azoknak az ásványküldeményeknek, amelyeknek Jénába való eljuttatását maga az alapszabály is szorgalmazta. Az önálló titkári poszt (Sekretär der Ungarischen Nation) létrehozása már önmagában is jelezte a magyar részvétel súlyát. A Társaság magyar titkára kezdetben Bredeczky Sámuel, majd 1798-tól Liptay Mátyás volt. A könyvtárosi feladatokat Dobsa Ferenc látta el. 1801-ben az 595 fős tagságból – melyen belül 469 volt a tiszteleti tagok száma – 73 volt magyar, így az ismertebb kulturális személyiségek közül Aranka György, Gyarmathy Sámuel, Kazinczy Ferenc, Kitaibel Pál, Rumy Károly György, Sárváry Pál, Tomcsányi Ádám és Winterl Jakab József is. 49 A Jénában tartózkodó magyarok közül többen magával Goethével is személyes kapcsolatba kerültek:50 Bredeczky Sámuel gyakran megfordult a költő és miniszter házában, s állítólag hosszabb ideig levelezésben is állt vele;51 Orlay Jánost, I. Sándor cár házi orvosát, Gogol későbbi nevelőjét 1806-ban Goethe ajánlásával vették fel a tagok sorába;52 a Herderrel, Schellinggel, Hegellel és Alexander von Humboldttal egyaránt ismeretségre lépett Blaskó János (más 47 Bachrach I.: Rumy Károly György i. m. 24–25., 47. és 59. 48 A Lenz szervezőmunkája nyomán kialakult észak- és kelet-európai kapcsolatokról lásd Benigna Carolin Kasztner: Mineraliengeschenke in Weimar–Jena um 1800. Ein mikrohistorischen Beitrag zur Wechselspiel von Kolonialismus und Wissenschaft. Wiener Zeitschrift zur Geschichte der Neuzeit 9. (2009) 2. sz. 29–39. 49 Csíky Gábor: Magyar természetvizsgálók szerepe a jénai ‚Mineralogische Societät’ működésében és ennek hatása a hazai földtudomány kialakulására. In: Uő: A földtudományok honi történetéből. Bp. 1997. 86–87. 50 Kovács József László: Soproni diákok Goethe és Schiller rajongói között. Soproni Szemle 63. (2010) 447–455. 51 Kurdi Krisztina: Galícia és a galíciai zsidóság, különös tekintettel Bredeczky Sámuel „Reisebemer kungen über Ungern und Galizien” című művére. Doktori (PhD) értekezés. Bp. 2008. 11. (http:// doktori.btk.elte.hu/hist/kurdikrisztina/diss.pdf) 52 V. Molnár László: Orlay János, az orvos és pedagógus. In: Uő: Életutak találkozása 1703–1848. Ér dekes fejezetek a tudományos kapcsolatok történetéből. Piliscsaba 2004. 57.
