Századok – 2017
2017 / 5. szám - TUDÁSÁRAMLÁS MAGYARORSZÁGON 1770–1830 - Gurka Dezső: A 18–19. századi magyar mineralógus-peregrináció művelődéstörténeti konnotációi
GURKA DEZSŐ 1047 Annalen 1790-es és 1791-es évfolyamaiban számos selmeci dolgozat, illetve azokkal foglalkozó vitacikk jelent meg. 17 A selmecbányai vonatkozások közül nemzetközi viszonylatban mindenképpen a Born Ignác által életre hívott szklenói találkozó, illetve a „Societät für Bergbaukunde” létrehozása volt a legjelentősebb momentum,18 melynek kulcs szerepe volt abban, hogy a magyar mineralógia kapcsolati hálója kiszélesedhetett, illetve hogy a magyar montanisztika európai dimenziójúvá válhatott. A szimultán módon végbemenő belpolitikai változások hatásai – így a türelmi rendelet pozitív befolyása a protestáns felekezetek kulturális életére, az evangélikus főnemesek csoportjának kialakulása, továbbá a francia és német tudományok instrumentalizációjában lezajló folyamatok – a göttingeni egyetemen létrejövő sajátos diszciplináris átfedések, a jénai universitas 18. század végi fénykora, vagy a kémia tudományának franciaországi felívelése – ahhoz is hozzájárultak, hogy a szerencsés együttállások következtében a magyar bányaügy (kitermelt nemesfém-mennyiségben eklatánsan megmutatkozó) súlya egy rövid félévszázadra a Magyar Királyság határain túl is érzékelhető tudományos-kulturális tekintéllyé konvertálódhasson. A Freibergbe irányuló mineralógus-peregrináció és Abraham Gottlob Werner hatása a magyar mineralógia szaktudománnyá válására A 18. század végére jelentősen megélénkült a német egyetemekre irányuló magyarországi peregrináció, melynek nagyságrendjét jól mutatja, hogy a jénai anyakönyvekbe csak 1796-ban 40, 1798-ban pedig 55 magyar diákot jegyeztek be,19 illetve hogy a göttingeni egyetemen 1737 és 1850 között összesen 311 magyarországi és 190 erdélyi diák egyetemjárása adatolható.20 E számok mellett meglepőnek tűnhet, hogy a freibergi anyakönyvekben ezzel szemben csak hat 17 Proszt J.: A selmeci bányászati akadémia i. m. 35. 18 László Molnár: Die erste internazionale bergbauwissenschaftliche Konferenz und der erste Berg bauverein. In: Edler von Born und die Societät der Bergbaukunde. Hrsg. László Molnár – Alfred Weiß. Wien 1986. 27–33.; Papp Gábor: Bevezetés. In: Born Ignác: Úti levelek. Miskolc 2014. 290–307. 19 Ulrich Rasche: Von Fichte zu Metternich. Die Universität Jena und ihre ungarländischen Studenten um 1800. In: Peregrinatio Hungarica – Studenten aus Ungarn i. m. 199. 20 Tar Attila: Magyarországi diákok németországi egyetemeken és főiskolákon 1694–1789. Bp. 2004. 109–119.
