Századok – 2017
2017 / 5. szám - TUDÁSÁRAMLÁS MAGYARORSZÁGON 1770–1830 - Krász Lilla: Theoria medica és praxis medica. A tudásközvetítés változó útjai a medicinában a 18. század második felében
1025 Krász Lilla THEORIA MEDICA ÉS PRAXIS MEDICA A tudásközvetítés változó útjai a medicinában a 18. század második felében * 1798. november 13-án Bécsben a Studienrevisions-Hofkommission ülésén tíz te kintélyes úr, az előzetesen kitűzött napirendnek megfelelően a bécsi egyetem orvoskari képzésének mibenlétéről, az addig elért eredményeiről és hiányosságairól vitatkozott. Ennek a II. Ferenc császár által 1795-ben létrehozott testületnek a tevékenységét meghatározta a francia forradalom és az azt követő francia háborúk, a jakobinus perek okozta meglehetősen hektikus bel- és külpolitikai konstelláció. A Monarchia területén működő valamennyi köz- és felsőoktatási intézmény evaluációjával és újjászervezésével megbízott grémiumként a Studienrevisons-Hofkommission feladata volt felülvizsgálni az 1749 óta az Udvari Tanulmányügyi Bizottság (Studien-Hofkommission ) által kezdeményezett és vég rehajtott reformokat; kidolgozni új, inkább konzervatív, a stabilizáció irányába mutató képzési modelleket; s általában „[...] a szkepticizmusnak, a politikai és filozófiai szabadgondolkodásnak teret adó spekulatív tudományokkal szemben a pozitív tudományok pozícióit erősíteni”. 1 A bizottsági munkálatok során elsősorban a „számokról”, a személyi és tartalmi racionalizálás lehetőségeiről, s ezek financiális vonzatairól vitatkoztak. Az egyetemi oktatás egészét tekintve a képzésben résztvevők arányának csökkentése, a tanulmányi idő lerövidítése, s a feleslegesnek ítélt „túlságosan sok elméleti stúdium” kiiktatásával az alattvalók mindennapi életvezetését segítő gyakorlatorientált tudásformák támogatásának lehetőségei kerültek napirendre. A teológiai és jogi stúdiumokkal ellentétben, az orvosképzés átalakítására nézve ez a koncepció nem annyira a „számok”, sokkal inkább a racionalizálás tartalmi vonatkozásai szempontjából volt meghatározó. * Jelen tanulmány megírását, a kutatások finanszírozását az NKFIH 119577 számú projekt tette lehe tővé. 1 Chr. U. D. von Eggers báró, dán királyi főhivatalnok, Schleswig és Holstein német hercegségek pro kurátora 1799 és 1806 között hivatalos minőségben tartózkodott Bécsben, s személyes kapcsolatban állt a Studienrevisons-Hofkommission valamennyi tagjával. A Monarchia oktatáspolitikai reformprogramjának célkitűzéseiről, a bizottság működéséről 1808-ban adott ki kötetet. Az idézett szövegrészletet lásd Christian Ulrich Detlev von Eggers: Nachrichten von der beabsichtigten Verbesserung des öffentlichen Unterrichtswesens in den österreichischen Staaten mit authentischen Belegen. Tübingen 1808. 68.
