Századok – 2017
2017 / 5. szám - TUDÁSÁRAMLÁS MAGYARORSZÁGON 1770–1830 - Kurucz György: Peregrinatio oeconomica. Georgikoni tanárok nyugat-európai tanulmányútjai a 19. század első évtizedeiben
PEREGRINATIO OECONOMICA 1022 a magyar mezei gazdaság is gyámatyára talált Kegyelmes Uramban.” 57 Ezután Manchester, Liverpool következett, de ellátogatott a textilipari üzemeiről nevezetes Bradfordba, majd Oxfordon át visszatért Londonba, ahol nemcsak tudományos társaságok ülésein vett részt (Royal Society, London Veterinary Medical Society stb.), hanem délnyugat-angliai útja alkalmával Edward Jenner (1749–1823) sebésszel, a himlőoltás angliai kikísérletezőjével is találkozott. Sir Edward Sabine (1788–1883), a Horticultural Society titkára adott számára ajánlóleveleket, s londoni tartózkodása idején gróf Széchenyi Istvántól vette át megbízója újabb utasításait. 58 Gericshez viszonyítva Lehrmann pár hónap után elhagyta Angliát s Párizsba utazott, ahol a város nevezetes parkjait, kertészeteit kereste fel, majd ismét ellátogatott a Marne menti megyékbe, s közvetlen tapasztalatokat gyűjtött a különböző szőlőfajtákról, borkezelési eljárásokról.59 Ezután Gironde felé vette útját, s Bordeaux-ból több jelentést küldött megbízója, illetve a Directio számára a régió szőlőtermesztési és borkultúrájáról.60 Gerics 1823 áp rilisában Boulogne-ból keltezett jelentésében számolt be Festetics Lászlónak Londonderry őrgrófja, Charles W. Stewart (1778–1854) North Kray-beli gazdaságáról, megjegyezve, hogy juhászatából herceg Esterházy Pálnak (1786– 1866) huszonöt merino juhot adott el 1818-ban.61 Franciaországi élményei kapcsán azt is megjegyzi, hogy míg Angliában vasárnap a templomok tömve vannak, addig Párizsban konganak az ürességtől, s ennek oka nemcsak a francia forradalom, hanem a hosszú háborúk miatt a fiatalok eldurvultak, majd a Bourbon restaurációt követően a „középkor szellemében tulzólag, s igy csekély sikerrel hoztak életbe.” 62 Lehrmannhoz hasonlóan ő is ellátogatott Champagne-ba, ahol Jean-Rémy Moët (1758–1841) borkereskedő, ampelológus pincészetét is felkereste.63 A fővá rosban minden jeles természettudományos intézményt felkeresett, továbbá előadásokat hallgatott az orvoskaron, s igen jónak tartotta, hogy a hallgatók a különböző betegségekre szakosodott kórházakba járnak gyakorlatra, így például a Szt. Lajos Kórháznál a bőrbetegek, a kapucinusoknál a „buja senyves nyavalyák” 57 OSZK Kt Quart. Hung. 3727/5 fol. 149–150.; Kurucz Gy.: Tanulmányúton i. m. 676–683. 58 Kurucz Gy.: Tanulmányúton i. m. 666., 690–691., 711–713.; MNL OL P 274 Gerics jelentései fol. 455. 59 MNL OL P 279 Ügyiratok 1822. 130. d. Ternio III. fol. 135–139. 60 Lásd 36. sz. jelentését a Directióhoz, Bordeaux, 1822. aug. 7. MNL OL P 279 Ügyiratok 1822. 130. d. Ternio II. (nincs folio) 61 Kurucz Gy.: Tanulmányúton i. m. 721–723. 62 OSZK Kt Quart. Hung. 3727/7 fol. 26. 63 MNL OL P 274 Gerics jelentései. fol. 302.
