Századok – 2017

2017 / 5. szám - TUDÁSÁRAMLÁS MAGYARORSZÁGON 1770–1830 - Kurucz György: Peregrinatio oeconomica. Georgikoni tanárok nyugat-európai tanulmányútjai a 19. század első évtizedeiben

PEREGRINATIO OECONOMICA 1016 engedélyt kellett kérnie a Directiótól.) Fontos megemlítenünk, hogy az inst­rukció megszabta azt is, mely bankházakhoz fordulhat külföldön.22 Berlinben például az európai hírű Wilhelm Christian Benecke (1779–1860) bankjánál intézhette pénzügyeit, válthatta be hitellevelét.23 Az instrukcióban meghatá ­rozott ütemezés szerint egy évvel később, 1821 áprilisában kellett Ostendében vagy Dunquerque-ben hajóra szállnia, s átkelnie Angliába, továbbá a csatolt útiterv szerint összesen 183 helység érintésével, felkeresésével kellett feladatait teljesítenie. Lehrmann instrukcióját a csatolt útvonaltervvel együtt 1820. július 25-i dá­tummal jegyezte gróf Festetics László, s a bevezetőben Gerics utasításához hason­lóan utalt arra, hogy milyen meggondolásból indítja útnak, illetve milyen szere­pet szán neki a későbbiek folyamán.24 Eltérést mutat viszont abban a tekintetben, hogy bár az instrukció huszonhat pontból és tíz alpontból áll, nincs olyan jellegű elméleti, elvi bevezetés, mint Gerics utasításában: a megbízó rögtön a konkrét tapasztalati térrel kapcsolatos gyakorlati teendőkre tér ki. Lehrmann tanulmány­útja során parkokat, díszkerteket, gyümölcsösöket, kertészeteket, híres borásza­tokat keresett fel, s a Gerics számára meghatározott forma szerint tett jelentést. A magyar borok értékesítési gyakorlatát érintő megfigyeléseit is kamatoztatnia kellett, úgyhogy ebben a tekintetben Gerics piackutató tevékenységéhez hasonló feladatot kapott. 25 Különbség viszont, hogy egy meghatározott helyszínen, Harlemben kellett el­készítenie első átfogó beszámolóját, s megküldenie Keszthelyre. Ugyanígy fontos megjegyeznünk, hogy jelentéseit, naplóját stb. nem magyarul, hanem németül volt köteles írni,26 ráadásul Harlemben angol és francia nyelvtanárt kellett fogad ­nia. Fizetése, útjának financiális háttere szintén eltérést mutat, hiszen havi java­dalmazása 60 pengő forint volt, egyéb kiadásaira 40 pengő forintot kapott, illetve modellek, könyvek, térképek stb. beszerzésére 100 váltóforintot.27 Semmiképpen 22 Hasonló gyakorlatra van példa a 17. századból, Nádasdy (III.) Ferenc országbíró fia, Nádasdy István európai utazása esetében, lásd Toma Katalin: Nádasdy István európai tanulmányútja (1669–1670). A Kavalierstour alkalmazása a magyar főúri nevelési gyakorlatban. In: Idővel paloták... Magyar udva­ri kultúra a 16–17. században. Szerk. G. Etényi Nóra – Horn Ildikó. Bp. 2005. 196–197. 23 MNL OL P 279 Ügyiratok 1821. 124. d. Ternio II. fol. 557v. A berlini bankár 1829-ben kapott porosz nemességet, gröditzbergi birtokát, a kastélyt, az angol ízlés szerint kialakított kertet különösen figyelemre méltónak tartották a korban. Neues Preussisches Adels-Lexicon oder genealogische und diplomatische Nachrichten. Hrsg. L. v. Zedlitz–Neukirch I. A–D. Leipzig 1836. 202. 24 MNL OL P 274 Lehrmann jelentései fol. 8. 25 Uo. fol. 8v. 26 Lehrmann kiválóan fogalmazott magyarul is, lásd a Directióhoz intézett 1826. április 22-én kelt levelét. MNL OL P 279 Ügyiratok 1826. 149. d. Ternio II. (folio és numerus nélkül). 27 A korszak magyarországi pénzügyi viszonyaihoz lásd Vargha Gyula: Magyarország pénzintézetei. Visszapillantás hitelviszonyaink fejlődésére és a hazai pénzintézetek négy évtized alatti működésére. Bp. 1885.; Kurucz Gy.: Adminisztráció, gazdálkodás, adósságkezelés i. m. 563–564.

Next

/
Oldalképek
Tartalom